Már biztos, hogy lesz nyugdíj- és fizetésemelés

A 2018 januárjától beígért emelések már bekerültek a jövő évi költségvetés-tervezet kulcselemei közé is. A nemzetközi pénzintézet szakemberei a hitelkészenléti szerződés nyolcadik felülvizsgálatára érkezett Belgrádba, ahol a pénzügyminiszter és a Szerb Nemzeti Bank kormányzója mellett Aleksandar Vučić államfővel is tárgyaltak.     

Szerbiában a Nemzetközi Valutaalap szerint az idei két százalékos után, jövőre 3,5 százalékos gazdasági növekedés valósul meg. Az IMF szakemberei szerint ilyen pénzügyi eredmény már lehetővé teszi a kormány által beígért bér- és fizetésemelést. James Roaf szerbiai küldöttségvezető ugyanakkor óvatosságra intett. Elmondta, sok munkahely nyílt meg a folyó évben és növekedett a külföldi befektetők száma is Szerbia kedvező befektetési politikájának és a Szerb Nemzeti Bank ügyvitelének köszönhetően. Ugyanakkor a közvállalatok szerkezeti reformja lassan halad. James Roaf, a Nemzetközi Valutaalap szerbiai küldöttségének vezetője: „Fontos lesz a közigazgatás reformjának folytatása a közszolgáltatások minőségének javítása és a költségvetési kockázat csökkentése érdekében. Itt kiemelt fontossággal bír a közszféra fizetési rendszeréről szóló törvény elfogadása.”

Amennyiben a Nemzetközi Valutaalap igazgatóbizottsága februárban elfogadja a nyolcadik és egyben utolsó felülvizsgálatot, Szerbia számára véget ér a hároméves készenléti hitelszerződés, és az elvárások szerint a következő megegyezés már nem tartalmaz hitelt. Dušan Vujović pénzügyminiszter szerint tovább kell javítani az üzleti légkörön, a lehető legnagyobb mértékben befektetőbaráttá téve Szerbiát. „Hozzá akarunk járulni a befektetési légkör javításához azzal, hogy több mint 500 adót és járulékot egyesítünk egy törvénybe, ami az év végéig közvitára kerül. Biztosítjuk a teljes átláthatóságot, racionálisan áttekintjük őket, egybevonjuk vagy helyettesítjük klasszikusabb, egyszerűbb eszközökkel.”

Vujović hozzátette, a nagy mennyiségű, összetett és gyakran hosszas papírmunkával járó megfizettetési rendszer a cégeknek szükségtelen terhet jelent, ugyanakkor nagy részük csupán elenyésző bevételt jelent a költségvetés számára, így elkerülhetetlen a racionalizáció.