Szijjártó Péter: Aleksandar Vučić szerepvállalása pozitív hatással volt a magyar-szerb kapcsolatokra

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter ma Szerbiában tartózkodik. Először Szabadkán a Prosperitati Alapítvány ünnepélyes szerződésaláírásán vett részt. Délután Belgrádba utazott, ahol a szerb államvezetéssel tárgyalt. A belgrádi találkozókon szó volt a közelgő magyar-szerb közös kormányülésről és a balkáni ország uniós integrációjáról is.

Mennyire elégedett a Prosperitati Alapítvány eddigi munkájával?
- Egy nagyon nagy feladatot kellett végrehajtanunk. Tekintettel arra, hogy ilyen határon túli gazdaságfejlesztési programot magyar kormány még soha nem hajtott végre. Pláne nem ilyen volumenben. Ilyenkor mindig nagyon fontos, hogy az adott ország kormánya, jelen esetben a szerb kormány is érezze, hogy ez nem valaki ellen van, és hogy egy ilyen program nem csak a magyar nemzetnek, hanem a magyar nemzet itt élő részének otthont adó Szerbiának is előnyös. Most, hogy Szerbiával egy történelmi csúcsponton van a politikai, gazdasági típusú együttműködésünk. Ez megteremtette azt a bizalmat, hogy ezt a programot végre tudjuk hajtani. Az alapítványnak itt le kellett vezényelni egy nagyon bonyolult és hosszú folyamatot, tekintettel arra, hogy a program rendkívül sikeres lett. Tavaly a kisvállalkozások számára kiírt pályázatra 7 ezren jelentkeztek. Azért 7 ezer pályázat kezelése, elbírálása, a szerződéskötés, a folyósítás, a lebonyolítás az egy embert próbáló feladat. Főleg úgy, hogy a 7 ezerből 6208 nyert, és összesen 9,9 milliárd forintnyi magyar költségvetési támogatást kellett kiosztani. A Prosperitati Alapítványnak ez a jó teljesítménye megengedte azt, hogy az idei esztendőben egy újabb dimenziót nyissunk meg és immáron mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén a nagyberuházások számára írjunk ki és aztán bonyolítsunk le pályázatokat. Eddig összesen 36 nagy pályázat érkezett be, amelyből 23 került a nyertesek közé, és összesen 11 milliárd forintnyi állami támogatás érkezett ehhez.

Említette, hogy a program végrehajtásához Szerbia támogatására is szükség volt. Milyen része volt ebben a szerb államnak?
- Nézze, Szerbiában vagyunk. A szerb kormány és a szerb állam fennhatósága alatt. Tehát nyilvánvalóan sokkal könnyebben végrehajtani egy ilyen programot, hogyha pozitívan viszonyul hozzá a kormány, illetve pozitívan viszonyulnak hozzá az állam képviselői.

Ez az első perctől kezdve így volt?
- Ez az első perctől így volt. Aleksandar Vučić szerepvállalása akár miniszterelnökként, akár köztársasági elnökként rendkívül pozitív hatással volt a magyar- szerb kapcsolatokra. Mindvégig azt kereste, hogy a két ország hogyan tud pozitívan együttműködni, hogyan tudunk erőforrásként tekinteni a barátságunkra, és hogyan tudunk erőforrásként tekinteni a nemzeti közösségeinkre egymás országaiban. Azt gondolom, hogy a jelenlegi szerb kormány egy példát mutat még az EU-tagoknak is itt a térségben, hogy hogyan kell egy nemzeti közösséghez, nemzeti kisebbséghez viszonyulni. Éppen ezért az első perctől kezdve pozitívan álltak ehhez a programhoz, és ezt a programot így, ilyen sikeresen, ilyen nyugodtan nem lehetett volna végrehajtani, hogyha folyamatosan akadályoztatással szembesültünk volna mondjuk a szerb állam részéről.

Soha nem volt még ilyen jó a két ország közötti kapcsolat. Mitől ilyen jó most a szerb- magyar viszony?
- Először is van egy észszerű hozzáállás mind a két oldalról. Tehát Magyarországnak szüksége van egy erős európai Szerbiára a szomszédságában. Biztonságpolitikai szempontból, a Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából és gazdasági szempontból is. Szerbiának pedig szüksége van egy erős támogatóra az Európai Unión belülről a szerb integrációs folyamat felgyorsításához. Mindig is szükségünk lett volna erre a viszonyra, azonban a korábban hivatalban volt kormányok ezt vagy nem ismerték fel, vagy képtelenek voltak az ehhez szükséges lépéseket megtenni, vagy híján voltak annak a politikai legitimációnak és annak a belpolitikai biztonságnak és stabilitásnak, amelyek nyilván ezeket a lépéseket megtehették volna, vagy egyszerűen nem figyeltek oda rendesen erre a kérdésre. Most azonban az a helyzet, hogy mindkét oldalon, szerb és magyar oldalon is olyan kormány, olyan vezetés áll az ország élén, amely erőforrásnak tekinti a jó kapcsolatot. És inkább a jó kapcsolatra törekszik, mint a rosszra. Pásztor István elnök úrnak a gondolatait kell itt szerintem irányadónak tekinteni, mert nem mi Budapestről akarjuk megmondani, hogy hogyan kell nemzetpolitikát csinálni a Vajdaságban. Azt a vajdasági magyaroknak kell megmondani. Ő azt mondja, hogy ennek a jelenlegi szerb-magyar viszonynak a legnagyobb haszonélvezője a vajdasági magyarság. Szerintem ennél pozitívabb kritika nemzetpolitikával szemben nem születhet meg, vagy ennél pozitívabb értékítélet nemzetpolitikáról nem születhet meg, mint amit Pásztor István rendszeresen mond. Nem nekünk kell okosnak lenni Budapestről, hanem figyelni kell azokra a véleményekre, amelyek a helyi magyarság részéről jönnek.

Miben mutatkozik meg a jó szerb-magyar viszony?
- Először is nagyon jelentős kereskedelmi forgalom van a két ország között. Magyar vállalatok ezreinek jelent piacot a szerb piac. A kétoldalú kereskedelmi forgalom dinamikussága hozzá tud járulni ahhoz, hogy Magyarország évről évre újabb exportrekordot tudjon dönteni. A magyar gazdaság nagymértékben kitett a külső tényezőknek. Az export teljesítménye mindig erőteljesen meghatározza a nemzet gazdasági teljesítményét. Ezért a magyar-szerb gazdasági együttműködés életbevágóan fontos a magyar gazdaság növekedésének szempontjából. Másrészt számunkra a Nyugat-Balkán stabilitása kulcskérdés, mert mi, akik itt élünk, pontosan tudjuk, hogy mi a különbség aközött, hogyha nyugalom meg stabilitás van a Nyugat-Balkánon, vagy hogyha nincsen. Éppen ezért egy stabil, erős Szerbia  meg tudja adni a stabilitást a Nyugat-Balkánnak is. Emiatt én nehezen értem, megmondom őszintén, és frusztrál is az az európai viselkedésmód Brüsszelből, amely Szerbia irányába hat. Például Szerbiát akarják leckéztetni kisebbségi jogok vonatkozásában. Ukrajnában jelenleg gyalázatos módon két lábbal tapossák a kisebbségi jogokat. Szerbiában pedig  példaértékű módon adják meg és tisztelik a jogait a kisebbségeknek. A jó kapcsolat haszonélvezői elsősorban az itteni magyaroknak kell lenniük, és a tőlük kapott visszajelzések alapján ez jelenleg így is van.

A Prosperitati Alapítvány eddig a családi, kis- és mikrovállalkozásokat támogatta, idén pedig már a nagyvállalkozók is helyet kaptak a pályázatokban. Miért tartották ezt fontosnak?
- Azért, mert az igazán robusztus mértékű munkahelyteremtést a nagyvállalatok támogatásával lehet elérni. Sosem kizárólag a közvetlen hatást kell vizsgálni, hanem azt a tény, hogy most ugye nyert 23 nagyvállalat. Ezek között van táskagyár, bútorgyár, silógyár, zöldségfeldolgozó, autóalkatrész-gyár. Ezek közel 700 munkahelyet teremtenek közvetlenül. Ugyanakkor több mint 4300 termelőtől, illetve kisvállalkozástól vásárolnak alapanyagokat, eszközöket, alkatrészeket. Mindez azt jelenti, hogy egy nagyvállalati támogatásnak óriási kisugárzó hatása van a kis- és közepes vállalati rétegre. A mostani pályázatok, melyek huszonhárman nyertek, összesen 26,8 tized milliárd forintnyi beruházást jelentenek. Ehhez a magyar kormány 11,1 tized milliárd forintos támogatást biztosított. Ennek a hatása bőven túlmutat a 23 vállalaton, akiket most támogattunk.

A gazdaságfejlesztési program elsősorban Vajdaságra irányul, de nyilván kihatással van Szerbiára is. A magyar kormány részéről már többször említették azt, hogy szeretnék, ha a magyar termékek megjelennének Belgrádtól délre is. Hogyan halad ez a folyamat?
- Ez egy fontos célkitűzés, mert azt gondolom, hogy ezzel lehet igazán bizonyítani azt, hogy amikor mi magyar-szerb együttműködésben gondolkozunk, akkor nem csak egy magyar-vajdasági együttműködést tekintünk ennek, hanem igenis a Belgrádtól délre eső területekre is koncentrálunk. Nem véletlen, hogy Niš városában került sor a legutóbbi magyar-szerb kormánycsúcsra. Annyi előrehaladása mindenképpen van, hogy az OTP egy nagy központot nyitott Nišben, és ez megteremti a lehetőséget arra, hogy a magyar vállalatok bizalmat érezzenek abból a tekintetből, hogy nem csak Szerbia északi részében, hanem a déli részében is van keresnivalójuk. Az Eximbanknál nyitottunk egy hitelkeretet, amely segíti azokat a magyar vállalkozásokat, amelyek Dél- Szerbiában kívánnak befektetni. Egy olyan hitelkeret, amely hosszú lejáratú kedvezményes hitelt biztosít a bátor magyar vállalatok számára. Úgyhogy amit lehetett állami eszközökkel, azt megtettük. Innentől kezdve a vállalatokon a sor, hogy a beruházásaikkal, a termékeikkel, szolgáltatásaikkal a déli részen is meg tudjanak jelenni.

A gazdaságfejlesztési program majdnem két teljes éve zajlik Vajdaságban. Hogyan látja, hatásos-e a program, erősödik a gazdaság?
- Én azt látom, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom növekedése azt mutatja, hogy Szerbia gazdasága erősödik, és Szerbia gazdasága nem tud erősödni a vajdasági gazdaság erősödése nélkül. Ha 6000-6200 családi vállalkozás, 23 nagyvállalat kap egy jelentős tőkeinjekciót, annak definíciószerűen pozitív hatással kell lenni az itteni regionális és nemzeti gazdasági teljesítményre is. Azok a visszajelzések, amiket kapunk a régióból meg Belgrádból, azok mind arra utalnak, hogy itt egy jelentős előrelépés történt.

A szerbiai látogatása során Szabadka egy megálló, a nap folyamán Belgrádba látogat, ahol az ország vezető politikusaival találkozik majd.
- Egy hosszú délutánom lesz Belgrádban. Tekintettel arra, hogy a köztársasági elnök úrral és miniszter asszonnyal is találkozom, és mellettük a külügyminiszterrel, a gazdasági miniszterrel, az energiaügyi miniszterrel és az európai integrációs miniszterrel is lesz találkozóm. Tehát talán túlzás nélkül találkozni fogok a fél szerb kormánnyal. Ennek azért van jelentősége, mert most állt fel az önálló európai integrációs minisztérium a szerb kormányban. Azzal, hogy eljöttem és elmegyek Belgrádba, szeretném jelezni, hogy a magyar kormány továbbra is elkötelezetten támogatja a szerb integrációs folyamatot. Ugye vannak nemzeti szakértőink, akik dolgoznak a szerb kormány mellett. Brüsszelben is a lehető leghatározottabban támogatjuk az integrációs folyamat felgyorsítását, és az, hogy folyamatosan nyomás alatt tartjuk, az egy barátságtalan kifejezés, de folyamatosan inspiráljuk és bátorítjuk az Európai Unió soros elnökségét. Jelenleg Észtországot, aztán majd az elkövetkező bolgárokkal és osztrákokkal is így fogunk tenni, hogy gyorsítsák fel a folyamatot, nyissák meg a lehető legtöbb fejezetet. Mi abszolút támogatjuk a szerb államfőt abban a célkitűzésében, illetve annak az elérésében, hogy 2019-re a csatlakozási tárgyalásokat le lehessen zárni. Ehhez gyors, dinamikus munkára van szükség, és a fejezetek folyamatos megnyitására. Másrészt pedig ugye sok külügyi ügyben mutatnak egy irányba az álláspontjaink. Szerettem volna azt is világossá tenni, hogy a jövő heti visegrádi és nyugat- balkáni külügyminiszterek találkozója előtt a magyar álláspont az Európai Unió bővítéséről nem hogy változatlan maradt, hanem még erőteljesebben bővítéspárti álláspontot viszünk, mint korábban.

Novemberben egy újabb magyar-szerb közös kormányülést tartanak, ezúttal Magyarországon. Mik a legfőbb, legfontosabb témák, amiket érinteni fognak?
- Erről fogunk Knežević miniszter úrral tárgyalni a mai napon. Szeretnénk, ha egy átfogó megállapodást tudnánk kötni arról, hogy Szerbia nem csak a Vajdaság, hanem egész Szerbia  településein a megújuló közszolgáltatások, kommunális szolgáltatások, vízellátás, villamosenergia-ellátás tekintetében a magyar technológiák, know-how-k és műszaki megoldások teret tudjanak kapni. Ez azért lenne rendkívül fontos, mert ez egy újabb lökést adna a kétoldalú gazdasági együttműködésnek. Másrészt az új határátkelőhelyek nyitásával kapcsolatban is szeretnénk további eredményeket elérni, ugyanis azoknak, akik legálisan, jó szándékkal kívánnak közlekedni a két ország között, új határátkelőhelyeket nyitunk. Akik viszont illegálisan akarnak átjönni, azokat természetesen továbbra sem fogjuk átengedni. Van itt egy nagyon fontos, közös beruházásunk, a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonalnak a modernizációja. November végén Budapesten kerül sor a Kína−Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozóra. Ami azt jelenti, hogy 16 közép- és kelet-európai ország miniszterelnöke találkozik a kínai miniszterelnökkel. A csúcstalálkozónak az egyik legfontosabb eredménye az kell, hogy legyen, hogy kiírjuk a pályázatot nem csupán a Budapest-Belgrád vasútvonal szerbiai szakaszára, hanem magyarországi szakaszának a modernizálására is. Ha minden jól megy, akkor a csúccsal egy időben a szerb területen meg is kezdődik az építkezés. Tehát néhány éven belül a kínaiak tengeri selyemút koncepciójának európai kezdőpontjától, vagy ahogy nézzük, végpontjától, Pireusztól a Nyugat-Európába vezető leggyorsabb szállítási útvonalnak ennek az útvonalnak kell majd lennie. Ez jó lesz mind Szerbiának, mind pedig Magyarországnak.