Nincs ok pánikra

Slavica Đukić Dejanović egészségügyi miniszter szerint nincs ok pánikra a nyugat-nílusi vírus miatt, mivel nincsenek olyan paraméterek, amelyek a járvány kialakulását eredményeznék. A Szerbiai RTV-nek nyilatkozva a miniszter hangsúlyozta, jó, hogy a vírust beazonosították, és fontos tudni, hogy a betegséget csakis szúnyogcsípéssel lehet elkapni. A vírus gazdái a madarak, közöttük szúnyogok révén terjed, az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át a kórokozó. A vírus nagy távolságokra a költöző madarak révén jut el. A betegség szezonális időszaka vidékünkön augusztus-október közé tehető. A vírus emberről emberre természetes úton nem terjed, vér- vagy szervdonáció révén azonban a recipiens fertőződhet. A betegség lappangási ideje 2-14 nap között változhat. A fertőzöttek kb. 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a fertőzést, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. (Beta, Webbeteg.hu)   Három áldozata van a nyugat-nílusi vírusnak Szerbiában  2012.09.07. 08:48 Hárman haltak meg mostanáig a nyugat-nílusi vírus miatt Szerbiában – közölte a Fertőző és Trópusi Betegségek Klinikájának igazgatóhelyettese, Olga Dulović. A vírus mindhárom áldozata idősebb személy, akiknek egyidejűle.g más betegségük is volt. Augusztus végéig összesen 37 személynél fedezték fel a nyugat-nílusi vírust Szerbiában. Az adatok nem véglegesek. A két hetes lappangási idő miatt előfordulhat, hogy további fertőzötteket találnak. (VRTV)   A nyugat-nílusi vírus két személynél okozott agyhártyagyulladást 2012.09.05. 17:43 37 nyugat-nílusi vírussal fertőzött személyt tartanak nyilván eddig Szerbiában. Közülük 2 betegnél vírusos agyhártyagyulladást állapítottak meg. Nehéz pontos adatokat mondani arról, hogy valójában hány fertőzött személy van az országban, ugyanis a betegség lappangási ideje legalább 2 hét. A nyugat-nílusi vírus állatról emberre terjedő betegség. A vírus gazdái a madarak viszont a betegség a szúnyogok révén terjed, az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át a kórokozó. A vírus a nagy távolságokra költöző madarak révén jut el. A betegség szezonális időszaka augusztus és október közé tehető.



A betegség emberről emberre természetes úton nem terjed, az egyedül vér- vagy szervdonáció révén lehetséges, a betegek azonban nem lehetnek véradók - mondta Nebojša Bohucki, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet epidemiológusa. „Az első esetet idén diagnosztizáltuk egy férfinél, aki Görögországban járt. Tehát ha észak-bácskai helyzetről beszélünk, akkor az importált eset.” A betegek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a fertőzést. Az esetek ötödében kialakuló megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel jár: láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések. Csupán a fertőzöttek 1 százalékánál alakul ki idegrendszeri érintettség, azaz agyvelő- illetve agyhártyagyulladás. Ez főleg az idősebbeket érintheti. „A betegség az akut járványok csoportjába tartozik. Lényegében enyhe fájdalommal jár, viszont a fertőzőttek 80 százalékánál semmilyen tünet sem jelentkezik” - mondta Svetlana Ilić, a Vajdasági Közegészségügyi Intézet epidemiológusa. Specifikus terápia, humán oltóanyag jelenleg nem áll rendelkezésre. Legjobb védekezés a megelőzés, azaz a szúnyogírtás.