Ugrás a tartalomra

A Zentai Magyar Kamaraszínház májusi játékrendje

2021.04.28
19:00
2021.04.28
19:08
Forrás
Pannon RTV
MÁJUSI JÁTÉKREND

Május 10., kedd, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Patrick Süskind: A NAGYBŐGŐ
Nešić Máté monodrámája
„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, minden nélkül, de nem létezhet zenekar nagybőgő nélkül. Vegyük ki a zenekarból a nagybőgőt, menten babiloni nyelvzavar áll elő, egy Szodoma, ahol már senki sem tudja, minek is játszik. Egy zenekari muzsikus mikor veszíti el a lába alól a talajt? Na, mikor? Akkor, amikor nem hallja többé a nagybőgőt! Szóval a nagybőgő a zenekarban központi hangszer. Ezt tulajdonképpen tudja is mindenki. Csak épp senki sem vallja be nyíltan, mert a zenekari muzsikus természeténél fogva hajlamos a féltékenységre. Én szerény ember vagyok. De mint nagybőgős tudom, hogy milyen talajon állok. A zene magva ez mind én vagyok! És minden egyéb csak ellenpólus.” Részlet az előadásból

Május 11., szerda, 18.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Patrick Süskind: A NAGYBŐGŐ
Nešić Máté monodrámája
„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, minden nélkül, de nem létezhet zenekar nagybőgő nélkül. Vegyük ki a zenekarból a nagybőgőt, menten babiloni nyelvzavar áll elő, egy Szodoma, ahol már senki sem tudja, minek is játszik. Egy zenekari muzsikus mikor veszíti el a lába alól a talajt? Na, mikor? Akkor, amikor nem hallja többé a nagybőgőt! Szóval a nagybőgő a zenekarban központi hangszer. Ezt tulajdonképpen tudja is mindenki. Csak épp senki sem vallja be nyíltan, mert a zenekari muzsikus természeténél fogva hajlamos a féltékenységre. Én szerény ember vagyok. De mint nagybőgős tudom, hogy milyen talajon állok. A zene magva ez mind én vagyok! És minden egyéb csak ellenpólus.” Részlet az előadásból

Május 18., kedd, 18.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
William Shakespeare: SOK HŰHÓ SEMMIÉRT
(Fordította: Mészöly Dezső)
Szereposztás: Don Pedro, Aragónia hercege – Virág György; Don Juan, a herceg fattyú öccse – Nešić Máté; Claudio, ifjú firenzei gróf – Papp Arnold; Benedetto, padovai nemes ifjú – Dévai Zoltán; Leonato, Messina kormányzója – Mess Attila; Baltazár, énekes – Szilágyi Áron; Boracchio, Don Juan embere – Szilágyi Áron; Ferenc, pap – Szilágyi Áron; Hero, Leonato lánya – Verebes Judit; Beatrice, Leonato unokahúga – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas)
Énekes-korrepetítor: Koncz Éva; Dramaturg: Oláh Tamás; Jelmeztervező: Janovics Erika; Díszlettervező: Ondraschek Péter; Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas).

„Vajon a színházlátogatók négyszáz évvel ezelőtt is ugyanazokon a poénokon kacagtak fel, mint mi manapság, s ugyanazoknál a fordulatoknál kaptak a homlokukhoz? Mit adhat nekünk ma egy négyszáz éves komédia? Mindenekelőtt nem árt, ha nevetünk rajta. Még szerencse, hogy a szerelem kifejezetten humoros dolgokra képes. A cselszövés pedig hallatlanul szórakoztató tud lenni. A pletyka legalább négyszáz éve töretlenül népszerű műfaj, s ha egyszer szárnyra kap, akkor semmi sem állíthatja meg.
Messinában pezseg az élet és mindig pompás az idő. Leonato kormányzó nem sajnálja a pazar lakomákra szánt pénzt, hiszen épp a spanyol herceget és kíséretét vendégeli, sőt úgy fest, még a lányát is férjhez adhatja egy oroszlánszívű katonához. A szószátyár Benedetto azonban viszolyog a házasság gondolatától. A makrancos Beatrice kuzin pedig ki nem állhatja, ha egy férfi udvarol neki. A történet elején még ők sem sejtik, hogy olykor a szóbeszéd a legsikeresebb kerítő.”
Oláh Tamás

Május 19., szerda, 18.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
William Shakespeare: SOK HŰHÓ SEMMIÉRT
(Fordította: Mészöly Dezső)
Szereposztás: Don Pedro, Aragónia hercege – Virág György; Don Juan, a herceg fattyú öccse – Nešić Máté; Claudio, ifjú firenzei gróf – Papp Arnold; Benedetto, padovai nemes ifjú – Dévai Zoltán; Leonato, Messina kormányzója – Mess Attila; Baltazár, énekes – Szilágyi Áron; Boracchio, Don Juan embere – Szilágyi Áron; Ferenc, pap – Szilágyi Áron; Hero, Leonato lánya – Verebes Judit; Beatrice, Leonato unokahúga – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas)
Énekes-korrepetítor: Koncz Éva; Dramaturg: Oláh Tamás; Jelmeztervező: Janovics Erika; Díszlettervező: Ondraschek Péter; Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas).

„Vajon a színházlátogatók négyszáz évvel ezelőtt is ugyanazokon a poénokon kacagtak fel, mint mi manapság, s ugyanazoknál a fordulatoknál kaptak a homlokukhoz? Mit adhat nekünk ma egy négyszáz éves komédia? Mindenekelőtt nem árt, ha nevetünk rajta. Még szerencse, hogy a szerelem kifejezetten humoros dolgokra képes. A cselszövés pedig hallatlanul szórakoztató tud lenni. A pletyka legalább négyszáz éve töretlenül népszerű műfaj, s ha egyszer szárnyra kap, akkor semmi sem állíthatja meg.
Messinában pezseg az élet és mindig pompás az idő. Leonato kormányzó nem sajnálja a pazar lakomákra szánt pénzt, hiszen épp a spanyol herceget és kíséretét vendégeli, sőt úgy fest, még a lányát is férjhez adhatja egy oroszlánszívű katonához. A szószátyár Benedetto azonban viszolyog a házasság gondolatától. A makrancos Beatrice kuzin pedig ki nem állhatja, ha egy férfi udvarol neki. A történet elején még ők sem sejtik, hogy olykor a szóbeszéd a legsikeresebb kerítő.”
Oláh Tamás

Május 20., csütörtök, 18.00 óra. Újvidéki Színház
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Carlo Goldoni: A fogadósnő
Szereplők:
Rippafratta lovag – Dévai Zoltán; A lovag szolgája – Papp Arnold; Forlipopoli, őrgróf – Nešić Máté; Albafiorita, gróf – Virág György; Mirandolina, fogadósnő – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Fabrizio, a fogadó pincére – Szilágyi Áron; Ortensia, színésznő – Verebes Judit. Ének-mentor: Koncz Éva. Jelmez: Janovics Erika. Díszlet: Mészáros Tibor. Rendező: Mészáros Tibor.

„ – Ki hordja otthon a nadrágot, Uram?
 – Én… és én is mosom és vasalom.”
(Denis Thatcher)

„Ebben a fogadóban minden férfi annak a nőnek a szoknyájára vadászik, aki a nadrágot hordja. Hisz az elérhetetlen, megfoghatatlan, megszerezhetetlen mindig a legizgalmasabb.
Mirandolina, a fogadósnő pont ilyen. Pikírt, nyersen pimasz őszinteségével mindenkit megbabonáz, elegáns parázs-varázsa minden szívet lángra lobbant. Azaz majdnem mindet. Hiszen a megállíthatatlan ágyúgolyó egyszer csak találkozik a ledönthetetlen fallal. S hogy mi lesz ebből a paradoxonból? Természetesen vígjáték. Goldoni módra. Hiszen egy szoknya meg egy nadrág az pont két dudás egy csárdában.
Háború ez – az idők kezdetével megegyező – férfi és nő között azért a bizonyos nadrágért, konok bizonygatása annak, érhet-e többet egyik, avagy a másik nem. De hiába a sziszifuszi csatározás, végül úgyis a szív diktál.” (Mészáros Tibor)

Május 22., szombat, 18.00 óra. Csantavér (színházterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Csurka István: DEFICIT
Szereposztás: X – Dévai Zoltán; Y – Verebes Judit; Z – Virág György; W – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). Jelmeztervező: Szélyes Andrea Natália. Díszlettervező: Perlaki Róbert (Tolnay Pál-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt). Művészeti munkatárs: Perlaki Ilona. Rendező: Szilágyi Tibor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).

„A több mint fél évszázados pályám egyik legnagyobb sikere Csurka István Deficitjének X-e. A Vígszínház tagjaként Horvai István rendezésében mutattuk be a Pesti Színházban 1979 őszén. Ez volt a darab ősbemutatója. Azt hiszem, aláhúzza a produkció kiemelkedő sikerét, hogy 387 alkalommal játszottuk zsúfolt teltház előtt nyolc szezonon keresztül. Bár színész-rendezőként nagyon sok produkciót rendeztem, meghatározó szakmai esemény számomra, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínházban négy kiváló színésszel Csurka remekművét színpadra állíthatom.” (Szilágyi Tibor gondolatai)

Május 25., kedd, 18.00 óra. Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Anton Pavlovics Csehov – Kiss Csaba: DE MI LETT A NŐVEL?
Férfimese
A darab Anton Pavlovics Csehov A fogadás, Ellenségek, Szerencse fia, Általános műveltség, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy és Regény nagybőgővel című novelláinak részleteire, illetve motívumaira épül.
Szereposztás: Gyabkin – Papp Arnold; Jura – Virág György; Aljosa – Szilágyi Áron. Korrepetítor: Koncz Éva. Rendező: Dévai Zoltán.

„Azt mondják, hogy a színház egyik fő feladata, hogy kérdéseket tegyen fel úgy, hogy ne adjon rá egyértelmű választ, de közben állandóan keresse azt. Igen, egy kicsit skizofrén állapot ez a színházcsinálás. Nem létező emberek problémájával foglalkozunk, azokat próbáljuk kivesézni, amilyen mélyen csak tudjuk, miközben megpróbálunk belebújni a bőrükbe, holott mindvégig a saját bőrünkben maradunk és a saját indulatainkkal, érzelmeinkkel dolgozunk. Igen, mint már mondtam, egy kicsit skizofrén. Előadásunkban is hasonló dolog történik; figuráink különböző alakokat megelevenítve próbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mi lett a nővel, úgy, hogy közben átesnek akasztáson és foghúzáson, megismerik a gazdagságot és a szegénységet, sírnak és nevetnek, utaznak de mégis egyhelyben maradnak.” (Dévai Zoltán)

Május 26., szerda, 18.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Anton Pavlovics Csehov – Kiss Csaba: DE MI LETT A NŐVEL?
Férfimese
A darab Anton Pavlovics Csehov A fogadás, Ellenségek, Szerencse fia, Általános műveltség, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy és Regény nagybőgővel című novelláinak részleteire, illetve motívumaira épül.
Szereposztás: Gyabkin – Papp Arnold; Jura – Virág György; Aljosa – Szilágyi Áron. Korrepetítor: Koncz Éva. Rendező: Dévai Zoltán.

„Azt mondják, hogy a színház egyik fő feladata, hogy kérdéseket tegyen fel úgy, hogy ne adjon rá egyértelmű választ, de közben állandóan keresse azt. Igen, egy kicsit skizofrén állapot ez a színházcsinálás. Nem létező emberek problémájával foglalkozunk, azokat próbáljuk kivesézni, amilyen mélyen csak tudjuk, miközben megpróbálunk belebújni a bőrükbe, holott mindvégig a saját bőrünkben maradunk és a saját indulatainkkal, érzelmeinkkel dolgozunk. Igen, mint már mondtam, egy kicsit skizofrén. Előadásunkban is hasonló dolog történik; figuráink különböző alakokat megelevenítve próbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mi lett a nővel, úgy, hogy közben átesnek akasztáson és foghúzáson, megismerik a gazdagságot és a szegénységet, sírnak és nevetnek, utaznak de mégis egyhelyben maradnak.” (Dévai Zoltán)

Május 27., csütörtök, 18.00 óra. Ada (színházterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Anton Pavlovics Csehov – Kiss Csaba: DE MI LETT A NŐVEL?
Férfimese
A darab Anton Pavlovics Csehov A fogadás, Ellenségek, Szerencse fia, Általános műveltség, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy és Regény nagybőgővel című novelláinak részleteire, illetve motívumaira épül.
Szereposztás: Gyabkin – Papp Arnold; Jura – Virág György; Aljosa – Szilágyi Áron. Korrepetítor: Koncz Éva. Rendező: Dévai Zoltán.

„Azt mondják, hogy a színház egyik fő feladata, hogy kérdéseket tegyen fel úgy, hogy ne adjon rá egyértelmű választ, de közben állandóan keresse azt. Igen, egy kicsit skizofrén állapot ez a színházcsinálás. Nem létező emberek problémájával foglalkozunk, azokat próbáljuk kivesézni, amilyen mélyen csak tudjuk, miközben megpróbálunk belebújni a bőrükbe, holott mindvégig a saját bőrünkben maradunk és a saját indulatainkkal, érzelmeinkkel dolgozunk. Igen, mint már mondtam, egy kicsit skizofrén. Előadásunkban is hasonló dolog történik; figuráink különböző alakokat megelevenítve próbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy mi lett a nővel, úgy, hogy közben átesnek akasztáson és foghúzáson, megismerik a gazdagságot és a szegénységet, sírnak és nevetnek, utaznak de mégis egyhelyben maradnak.” (Dévai Zoltán)

Május 29., szombat, 10.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház  (nagyterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Szabó Magda – Egressy Zoltán: TÜNDÉR LALA
(Gyerekelőadás)
Színpadra alkalmazta: Egressy Zoltán
Szereposztás:
Írisz – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Lala –Nikolić Dávid / Széles Gergő Mátyás; Aterpater – Nesić Máté; Amalfi – Szilágyi Áron; Csill – Papp Arnold; Omikron – Dévai Zoltán; Jusztin – Verebes Judit. Kosztümterv: Janovics Erika. Díszletterv: Mess Attila. Technikai megoldások: Fürstner Bálint. Videó-projekció: Baráth Attila. Dramaturg: Oláh Tamás. Rendező: Mess Attila.

„Tündérország és az emberek világa időtlen idők óta egymással határos. Békében élnek, de azért tisztes távolságra egymástól. A törvény egyértelmű: a tündérek nem keveredhetnek az emberekkel. Írisz királynő tízéves fia, Tündér Lala azonban fittyet hány a szabályokra. Az emberek szimpatikusak számára. Aterpater a birodalom varázslója kap az alkalmon; ha Tündér Lala vét a törvények ellen, akkor könnyedén megkaparinthatja magának Írisz hatalmát. Miközben ő a hatalom megszerzésén fáradozik, Lala fontos döntés előtt áll… Lehet, hogy az évszázados törvények már réges rég elavultak?… Lehet, hogy pont neki kell majd cselekednie?… Talán ő lesz az, aki megérteti a tündérekkel, hogy nem is annyira különböznek az emberektől?… Szabó Magda meséje egy fejlődéstörténet. Egy olyan világról szól, amelyben a jók nem tétlenkednek. Tündérország képzeletbeli országában nem csak az egyén, de a környezet evolúciója is lehetséges.” (Mess Attila)

 

Pannon RTV/Ürményi Frigyes

A jegypénztár nyitvatartási ideje:
hétfő-szerda-péntek: 9-12 és 16-19
kedd-csütörtök: 9-12
valamint minden előadás kezdete előtt egy órával
telefonszám: 024/812-603
e-mail: jegypenztarszinhazzenta@gmail.com

Zentai Magyar Kamaraszínház
játékrend

Most

Népszerű

Megszületett Dér Heni gyermeke

Megszületett Dér Heni és Bakos Gergely első gyereke. A szülés ma reggel indult be, mostanra pedig a kisfiuk, Bendegúz is megérkezett.

Zivatarokkal ér véget a májusi nyár

Záporok, zivatarok váltják a nyári meleget. A lehűlés már a hét közepén megérkezik térségünkbe, helyenként erős lesz a szél és viharok is kialakulhatnak.