Ugrás a tartalomra

Hajnali karácsony

2018.12.07
11:54
2024.03.19
08:43
Forrás
Dr. Csermák Zoltán
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora december derekán, a 10-ével kezdődő héten a karácsonyi ünnepkör népszokásait mutatja be. Az összeállítást a szerkesztő gazdag zenei anyaggal illusztrálja.

A karácsony szó átlépőt, fordulót jelent. December 24. a téli napforduló időpontja, a természet megújulásának kezdete: rövidebbek lesznek az éjszakák és hosszabbodnak a nappalok. 

Az ünnepi készülődés Szent András napján, november 30-án – időjóslásokkal, gonoszűző cselekedetekkel – kezdődött el. Sok hiedelem fűződik a december 13-ai, Luca napjához: ekkor kezdték meg a lucaszék faragását, amelyen aztán 12 napon át, karácsony estig dolgoztak. Erre utal szólásunk: „Lassan készül, mint a Luca széke!”. Aki a lucaszékre a karácsonyi éjféli misén felállt, megláthatta, hogy kik a faluban a boszorkányok. Igen boszorkányok, mivel a keresztény vallásban tisztelt Szent Luca mellett élt hazánkban a hiedelem egy ártó, rontó nőalakról is, az ősi hiedelemvilágból származó Luca-asszonyról. Neve napja az asszonyok számára dologtiltó nap volt: nem volt szabad fonni, szőni, mosni, kenyeret sütni és meszelni. Aki megszegte a tilalmat, azt Luca - a néphit szerint - megbüntette.

A magyar népnyelv december 25-ét nagykarácsonynak, január elsejét kiskarácsonynak nevezi. Nagykarácsony előestéjén a gazda – kezében maréknyi szénát tartva – belépett a házba és köszöntőt mondott a családjának: 
„Adjon isten minden jót,
Ami tavaly szűken volt.
A gazdának bort, búzát,
Gazdaasszonynak tyúkot, ludat,
Leányoknak, legényeknek szép mátkát,
Országunknak békességet
És megmaradást.” 

A szénát az asztal alá tette, majd a gazdaasszonnyal megterítették az asztalt. A vacsora végeztével az asztalra helyezték mindazokat az ételeket, tárgyakat, amelyekre évközben szükségük volt, hogy a karácsonyi asztalon varázserőt nyerjenek. A családfő egy szép piros almát annyi felé vágott, ahányan voltak az asztalnál. Az almagerezdeket elfogyasztották, hogy ha valamelyikük az újesztendőben eltévedne, akkor gondoljon arra, hogy kikkel ette meg a karácsonyi almát, és hazataláljon. A karácsonyi asztal maradékait gondosan összeseperték és eltették, hogyha valaki megbetegedne, akkor ezzel a karácsonyi morzsával gyógyíthassák.

A karácsonyfa állítás szokása a XIX. században jutott el hazánkba. Brunszvik Teréz grófnő, az első óvodák megalapítója állított először karácsonyfát, martonvásári otthonukban. Azt megelőzően életfát, termőágat állítottak, ami a megújuló természet jelképe volt. A koronafa tövises ágát, borókát, fagyöngyöt, fenyőágat függesztettek a gerendára, diót, mogyorót, almát tettek rá. A betlehemezés hagyománya a Kárpát-medencében különösen gazdag volt.

A műsor gazdag zenei összeállításában falusi vonószene, szokásdallamok, köszöntők a Kárpát-medencéből szólnak.

Szerkesztő-műsorvezető: Pénzes Géza 
Munkatárs: Biri Elvira
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/

Most

15:33, Frissítve: 15:52

Ünnep a Pannon RTV-ben

Ünnepi műsorokkal, filmekkel várja a Pannon Televízió a nézőket a húsvéti ünnepek alatt. Nem csak a tévé, a Pannon Rádió és a Szabadkai Magyar Rádió is színes műsorokkal készült a hallgatóknak.
15:17, Frissítve: 16:07

Stevan Bakić húsvéti köszöntője

Szabadka Város Önkormányzata és a saját nevemben kellemes húsvéti ünnepeket kívánok, e legnagyobb keresztény ünnepet a Gergely-naptár szerint ünneplő minden polgártársamnak - írja köszöntőjében Szabadka polgármestere.
13:59, Frissítve: 14:26

Az amerikai nagykövettel tárgyalt dr. Pásztor Bálint

A vajdasági magyarság helyzetéről és lehetőségeiről is szó esett Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Christopher Hill, az Amerikai Egyesült Államok belgrádi nagykövete közös megbeszélésén, Szabadkán.

Népszerű