„A hívõk fogékonyak az értékekre” - Beszélgetés Dobos Menyhérttel az MTV vallási mûsorairól
2009.01.29
09:14
[html]
![]("../mtv/Dobos%20Menyh%e9rt%282%292008.JPG")
Dobos Menyhért, a Magyar Televízió közéleti igazgatója négy évtizede dolgozik az intézményben, a klasszikus tévékorszak egyik utolsó tanúja. Az elmúlt év végétõl közvetlenül felügyeli a Vallási és Egyházi Mûsorok Szerkesztõségének munkáját. E szerteágazó terület jelenérõl és jövõjérõl kérdeztük.
Milyen mûsorok tartoznak a Közéleti Igazgató irányítása alá?
Az elnevezés hûen kifejezi a munkánkat is. Vallási, egyházi, kisebbségi és a határon túl élõ magyarsággal kapcsolatos mûsorok tartoznak hozzánk, valamint olyan tematikájú programok, amelyek közéleti, társadalmi kérdésekkel foglalkoznak. E terület elsõ pillantásra rendkívül szerteágazó, több évtizedes közös munka során kristályosodtak ki a határai.
Hogyan került közvetlenül Önhöz a vallási terület?
Mindenek elõtt szeretnék megemlékezni a szerkesztõség korábbi vezetõjérõl, Csiszér Ferencrõl, aki 18 évi elkötelezett munka után vonult nyugdíjba. A szerkesztõség munkáját alapvetõen meghatározza a történelmi egyházakkal 1999-ben kötött szerzõdés. A heti több mint kétszáz perc adásidõ alapján az MTV a megtisztelõ ötödik helyet foglalja el az európai televíziók sorában. Szeretném hangsúlyozni, hogy ideiglenesen vontam irányításom alá az egységet, az Magyar Televízió vezetése külön figyelmet szentel e fontos - és valljuk be - érzékeny posztnak, ezért mihamarabb be kívánják tölteni.
Négy történelmi egyház, felekezetek, kisegyházak életérõl kell számot adni. Hogy lehet ezt megtenni konfliktusok, súrlódások nélkül?
Az elõbb említett szerzõdések pontosan meghatározzák az arányokat is, percre kivetítve az illetõ egyház, felekezet mûsoridejét. Ez azonban csak száraz statisztika, a munkatársainkon múlik, hogyan töltik meg tartalommal az adásidõt. Példamutató a különbözõ egyházhoz és felekezethez tartozó szerkesztõink együttmûködése. Sokat beszélünk manapság az ökumenérõl, ez a vallási mûsorok szerkesztõségében élõ valóság, és egyben a csapat munkamódszere. A mûsorokban is látható, hogy arra helyezik a hangsúlyt, ami összeköti, és nem arra, ami szétválasztja a hívõket.
Az elmúlt hónapban találkozott a történelmi egyházak vezetõivel. Milyen volt a találkozók hangulata?
A vezetõ egyházi személyekkel való találkozók oldott légköre meglepetés volt számomra. Általában meg vannak elégedve a látottakkal, viszont szóvá tették a mûsorok helyét a struktúrában. A beszélgetések során felvetõdött a történelmi egyházak gyakoribb megnyilatkozási igénye közéleti, fõleg szociális kérdésekben. Ezt az elvárást - a társadalom mai állapotát szemlélve - jogosnak érzem, hiszen a hívõkön keresztül az egyházak is naponta szembesülnek az anomáliákkal.
Mi a mûsorok készítésének alapfilozófiája?
Amennyiben rászánunk egy esti órát és végignézzük a csatornák hírkínálatát, elborzadunk a társadalmunkat átszövõ erõszakon, immoralitáson. E változó világban szükség van állandóságra, kapaszkodókra. Ehhez a szerkesztõség a maga szerény eszközeivel támpontokat ad. De szögezzük le, egy közszolgálati televízió nemcsak direkt módon szólhat a keresõ emberekhez, egész mûsorpolitikájának ezt kell szolgálnia. Egy értékes, lélekre ható film bemutatása néha többet jelenthet, mint egy tematikus összeállítás.
Általában egyházi ünnepek idején kerülnek elõtérbe a vallási mûsorok...
Ez így is van rendjén, ünnepeink jelentõs része a hithez kötõdik. Elég bepillantani egy év végi mûsorújságba, kitûnik, hogy milyen gazdag kínálattal jelentkezett mindkét csatorna. De ez csak a kirakat. Nekünk minden adás ünnep, munkatársaink tudásuk legjavát adva szerkesztik hétrõl hétre a mûsorokat. A nézõi visszajelzések alapján e programok a hívõ családok és a keresõ emberek életének részévé váltak.
A vallási mûsoroknak hol lesz a helye a jövõ televíziózásában?
Mint minden televíziós produkciónak, a vallási mûsoroknak is haladniuk kell a korral. A témáknak, a képi világnak, a kamerakezelésnek, a vágástechnikának, a rendezésnek is alkalmazkodnia kell a modern, digitális világ megváltozott követelményeihez. De nem lehet öncélúan, mert a lényeg továbbra is a tartalom. Nem aggódom a jövõ miatt, a köz szolgálata mindig értéket teremt, s tapasztalatom szerint a hívõ emberek fogékonyak ezekre az értékekre.
Csermák Zoltán
[/html]
„A hívõk fogékonyak az értékekre”
Beszélgetés Dobos Menyhérttel az MTV vallási mûsorairól
Beszélgetés Dobos Menyhérttel az MTV vallási mûsorairól
Dobos Menyhért, a Magyar Televízió közéleti igazgatója négy évtizede dolgozik az intézményben, a klasszikus tévékorszak egyik utolsó tanúja. Az elmúlt év végétõl közvetlenül felügyeli a Vallási és Egyházi Mûsorok Szerkesztõségének munkáját. E szerteágazó terület jelenérõl és jövõjérõl kérdeztük.Milyen mûsorok tartoznak a Közéleti Igazgató irányítása alá?
Az elnevezés hûen kifejezi a munkánkat is. Vallási, egyházi, kisebbségi és a határon túl élõ magyarsággal kapcsolatos mûsorok tartoznak hozzánk, valamint olyan tematikájú programok, amelyek közéleti, társadalmi kérdésekkel foglalkoznak. E terület elsõ pillantásra rendkívül szerteágazó, több évtizedes közös munka során kristályosodtak ki a határai.
Hogyan került közvetlenül Önhöz a vallási terület?
Mindenek elõtt szeretnék megemlékezni a szerkesztõség korábbi vezetõjérõl, Csiszér Ferencrõl, aki 18 évi elkötelezett munka után vonult nyugdíjba. A szerkesztõség munkáját alapvetõen meghatározza a történelmi egyházakkal 1999-ben kötött szerzõdés. A heti több mint kétszáz perc adásidõ alapján az MTV a megtisztelõ ötödik helyet foglalja el az európai televíziók sorában. Szeretném hangsúlyozni, hogy ideiglenesen vontam irányításom alá az egységet, az Magyar Televízió vezetése külön figyelmet szentel e fontos - és valljuk be - érzékeny posztnak, ezért mihamarabb be kívánják tölteni.
Négy történelmi egyház, felekezetek, kisegyházak életérõl kell számot adni. Hogy lehet ezt megtenni konfliktusok, súrlódások nélkül?
Az elõbb említett szerzõdések pontosan meghatározzák az arányokat is, percre kivetítve az illetõ egyház, felekezet mûsoridejét. Ez azonban csak száraz statisztika, a munkatársainkon múlik, hogyan töltik meg tartalommal az adásidõt. Példamutató a különbözõ egyházhoz és felekezethez tartozó szerkesztõink együttmûködése. Sokat beszélünk manapság az ökumenérõl, ez a vallási mûsorok szerkesztõségében élõ valóság, és egyben a csapat munkamódszere. A mûsorokban is látható, hogy arra helyezik a hangsúlyt, ami összeköti, és nem arra, ami szétválasztja a hívõket.
Az elmúlt hónapban találkozott a történelmi egyházak vezetõivel. Milyen volt a találkozók hangulata?
A vezetõ egyházi személyekkel való találkozók oldott légköre meglepetés volt számomra. Általában meg vannak elégedve a látottakkal, viszont szóvá tették a mûsorok helyét a struktúrában. A beszélgetések során felvetõdött a történelmi egyházak gyakoribb megnyilatkozási igénye közéleti, fõleg szociális kérdésekben. Ezt az elvárást - a társadalom mai állapotát szemlélve - jogosnak érzem, hiszen a hívõkön keresztül az egyházak is naponta szembesülnek az anomáliákkal.
Mi a mûsorok készítésének alapfilozófiája?
Amennyiben rászánunk egy esti órát és végignézzük a csatornák hírkínálatát, elborzadunk a társadalmunkat átszövõ erõszakon, immoralitáson. E változó világban szükség van állandóságra, kapaszkodókra. Ehhez a szerkesztõség a maga szerény eszközeivel támpontokat ad. De szögezzük le, egy közszolgálati televízió nemcsak direkt módon szólhat a keresõ emberekhez, egész mûsorpolitikájának ezt kell szolgálnia. Egy értékes, lélekre ható film bemutatása néha többet jelenthet, mint egy tematikus összeállítás.
Általában egyházi ünnepek idején kerülnek elõtérbe a vallási mûsorok...
Ez így is van rendjén, ünnepeink jelentõs része a hithez kötõdik. Elég bepillantani egy év végi mûsorújságba, kitûnik, hogy milyen gazdag kínálattal jelentkezett mindkét csatorna. De ez csak a kirakat. Nekünk minden adás ünnep, munkatársaink tudásuk legjavát adva szerkesztik hétrõl hétre a mûsorokat. A nézõi visszajelzések alapján e programok a hívõ családok és a keresõ emberek életének részévé váltak.
A vallási mûsoroknak hol lesz a helye a jövõ televíziózásában?
Mint minden televíziós produkciónak, a vallási mûsoroknak is haladniuk kell a korral. A témáknak, a képi világnak, a kamerakezelésnek, a vágástechnikának, a rendezésnek is alkalmazkodnia kell a modern, digitális világ megváltozott követelményeihez. De nem lehet öncélúan, mert a lényeg továbbra is a tartalom. Nem aggódom a jövõ miatt, a köz szolgálata mindig értéket teremt, s tapasztalatom szerint a hívõ emberek fogékonyak ezekre az értékekre.
Csermák Zoltán
