Az Engelmannok öröksége
Már csak az itt-ott épen maradt falak és a lépcsősor emlékeztet arra, hogy korábban az Engelmann család nyaralója pompázott Kavilló és Zentagunaras között félúton, a szántóföldek közötti oázisban.
A még romjaiban is impozáns kastély ma is látogatható. Kavilló felől érdemes megközelíteni: Pobedánál kell befordulni a fákkal, tujákkal övezett aszfaltos úton, melyen néhol óriási kráterek tátonganak, mégis járhatóbb, mint a többi irányból befutó földesút.
A kastélyt alig látni a fáktól. Az egykoron idetelepített erdő kezdi elfoglalni az épületet. Fák, bokrok, liánok borítják be, így napközben is szinte alkonyati félhomály uralkodik. A legyek is beköltöztek: az alsó szint folyosója járhatatlan miattuk.
Az előretörő növény- és állatvilágnál azonban jóval nagyobb az emberi pusztítás. A kastély részeit, a tetőcserepeket, nyílászárókat, vezetékeket állítólag szétlopkodták, a szemét pedig mindent beborít: a kastélyt, a kertet, a teljes környéket. Sokan itt táborozhattak, erről tanúskodnak a tűzrakóhelyek és a hátrahagyott sokzsáknyi hulladék.
Egykoron előkelő hely lehetett az Engelmann-kastély. Az a bizonyos egykor pedig nem is volt túlságosan régen. Engelmann Jenő a XIX század végén vásárolta 2000 hektáros birtokát, amelyen felépítette a róla elnevezett kúriát, hogy családjával ott tölthesse a nyarat. A gyönyörű kertbe több ritka növényfajt is telepítettek.
A trianoni békediktátum aláírása után az új hatalom szerb családokat telepített a környékre, és Engelmann Jenő birtokából hasítottak ki számukra területeket. Később az Engelmann család elhagyta a birtokot. Távozásuk előtt a családfő állítólag elásta kincseiket, a kertben található egyik fa törzsébe pedig belevéste távozásuk időpontját.
A helyiek elmondása szerint a XX. század hetvenes éveiben találtak aranyat az Engelmann-birtokon illetve annak közelében: egyszer a szomszédos víztározó mélyítésekor, majd egy földműves, szántás közben. A második világháborút követően állami tulajdonba került a kúria.
Egy 2016-ban készült interjúban Kovács Tibor, az Engelmannok egyik Németországban élő leszármazottja arról beszélt, hogy őt inkább csak a családi gyökerek érdeklik, a kastély visszaszerzése és rendbetétele nem. Az interjúban az is elhangzik, hogy a kúria a pobedai birtok tulajdonában van, melynek se pénze se érdekeltsége felújítani az Engelmannok örökségét.
Soós Georgina fotói: