Ugrás a tartalomra

Felsőhegyről Kanadába - Magyarok a fagyos prérin

2019.06.28
20:29
2023.11.02
09:05
Forrás
Fackovity Melissza
A magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság Kőrösi Csoma Sándor programja a diaszpóra magyarságát támogatja, segítségével az egész világon új lendületet kap a magyar közösségi élet.

A programra külhoni magyarok is jelentkezhettek. Viakter Olga megpályázta és meg is nyerte, így jutott el Kanadába az ottani magyar közösséghez. Az élményeiről, tapasztalatairól kérdeztük a felsőhegyi lányt a Pannon Rádió Presszó című műsorában.

Kik vehetnek részt a programban, és milyen feltételeknek kell eleget tenniük?

- A program 2013-ban indult el, és azok az ösztöndíjasok vehetnek részt benne, akiknek már van valamilyen tapasztalata közösségszervezésben, a cserkészetben, illetve a néphagyományok terén. Továbbá magyar állampolgársággal is rendelkezni kellett.

Te milyen tapasztalatokkal indultál útnak?

- A magyartanítás is egy fontos terület. Tanítóképzőt fejeztem 2014-ben, valamint gyermekkorom óta rendezvényszervezéssel foglalkozom Vajdaságban.

Miért pont Kanada? Mi alapján választják ki a helyszíneket? Neked van ebbe beleszólásod?

- Három országot jelölhetsz meg a pályázatodban, hogy hova szeretnél menni, a végén ők döntik el, hogy melyik országba küldenek, főként aszerint, hogy az adott közösségnek mire van szüksége, ezt próbálják figyelembe venni a koordinátorok.

Mennyi időt töltöttél Kanadában?

- Kilenc hónapot.

Amikor jelentkeztél nem ijesztett meg a kilenc hónap? Nem tűnt soknak?

- Nem, mert előtte egy évig Angliában éltem, hogy nyelvet tanuljak. Akkor hat hónap volt a legtöbb idő, hogy nem voltam otthon. A kilenc hónapra úgy tekintettem, mint „csak plusz három”.

Mi volt a dolgod Kanadában? Hogy nézett ki egy átlagos napod?

- A Saskatooni Magyar Egyesülethez kerültem. Az egyesületnél rendezvényszervezéssel foglalkoztam, valamint magyartanítással. Felnőtteket és gyerekeket oktattam magyarra. Volt haladó csoportom, kezdő csoportom, valamint a gyerekekkel több korcsoportban is zajlottak az órák. A rendezvények mellett az egyesület népszerűsítésével is foglalkoztam. Más nemzetiségek rendezvényén is felléptem és népszerűsítettem a magyar kultúrát.

Van igény a magyar nyelvtanulásra? Sokan akarnak ott megtanulni magyarul?

- Szerintem igen. Nekem nagyjából 32 tanulóm volt, főként az idősek azok, akik leginkább szeretnének tanulni, a gyerekek pedig a szüleik miatt jönnek sokszor. A szülők szeretnék továbbadni a magyar kultúrát számunkra. Úgy látom, hogy nagyon van rá igény. Előttem nem volt ösztöndíjas az egyesületnél, így először fordult elő az egyesület életében az, hogy magyar nyelvórákat tudtak ingyenesen hallgatni a tagok.

Hány tagot számlál az egyesület? Sok magyar van Kanadában?

- Kanadában 300.000 magyar van. Saskatchewan tartományba érkeztek az első magyarok az 1890-es években, és a magyar kultúrának elég nagy ott a talaja. Saskatoonban kb. 3000 magyar él, viszont az egyesületben nagyjából 100-150 ember mozog, ebből 20 vesz részt a szervezésben.
Vajdaságiakkal is találkoztál ott?

- Igen, találkoztam vajdaságiakkal. Saskatoonban élnek néhányan, volt aki Topolyáról, volt aki Verbászról érkezett. Amikor elutaztam British Columbiába (több ezer kilométerre van Saskatoontól), megismerkedtem vajdaságiakkal és a Malomfesztiválról beszélgettük, hogy ők is ott voltak tavaly. Hihetetlen, hogy még Kanadába is eljutott a Malomfesztivál híre.

Milyen kicsi a világ... Mesélj egy kicsit az egyesület programjairól!

Az egyesület szüreti bált, mikulás bulit, szilvesztert, farsangot és anyák napját szokott szervezni. Ezek az állandó programjaink. Sajnos nincs annyi idejük, hogy több programot csináljanak, ezért csak ez a néhány van. Úgy látom, hogy ez is elegendő számukra, hogy összetartsa a közösséget. Ezeket a programokat próbáltuk a jelenlétemben színesebbé varázsolni. A gyerekekkel előadásokat csináltunk, a felnőtt tanulókkal videókat, így próbáltuk a már meglévő programokat feldobni.

Hogyan fogadtak téged?

- Nagyon, nagyon örültek. Öt évvel ezelőtt költözött ide a legutolsó család, magyarként. Nagyon nagy szó volt számukra, hogy egy újabb vendég érkezett a közösségbe. Sok segítséget, szeretetet kaptam tőlük. Hihetetlen, hogy mennyire fontos számukra az, hogy valaki oda kiment hozzájuk, és hogy tanítja őket magyarul.

Kanadáról a legtöbb embernek elsőként a hideg jut eszébe. Te hogy jöttél ki a hideggel?

- A tartomány, ahol én voltam, a prérik közepén helyezkedik el Kanadába. Ott tényleg hideg van. Nyugaton és keleten, a partokon annyira nincs hideg, de nálunk megesett a mínusz 50 fok is. Az ablakom is havas volt belülről azokban az időszakokban, szóval igen hideg volt.

Hogyan lehet védekezni a hideg ellen?

- Nem mész ki (nevet). Az ott élő emberek többsége, szinte mindenki rendelkezik autóval. Tömegközlekedés a városok között nincs, városon belül is elég ritka. Feltalálták a házból felkapcsolható melegítést az autókban. Bentről felkapcsolják, így beülhetnek az előre felmelegített autóba. Nem nagyon látsz sétáló embereket arrafelé, nem csak télen, egyébként sem.

Nagy csomaggal indultál útnak? Gondolom itthon jól bevásároltál meleg ruhákból..

- Nem, felkészítettek, hogy ami itthon van, az úgysem jó, inkább ott vásároljak. Olyan csizmát kellett venni, ami -40 fokig bírja, valamint vastag kabátot. Nagyon fázós vagyok, a mai napig is csodálkozok, hogy túléltem a hideget.

Összevetve mindent, amit láttál, amit megtapasztaltál... Tudnál ott élni hosszú távon?

- Azt hiszem, hogy igen. Szeretem az ott élő embereket, az ottani kultúrát, nagyon multikulturális Kanada és nagyon illedelmesek, segítőkészek. Ott is megvannak a napi problémák, viszont érződik egy másfajta mentalitás. Szeretem azt, hogy nagyon szabálykövetők. Nem az a cél, hogy kikerüljük a szabályokat, hanem hogy betartsuk. Mindenki jól él, ha ez be van tartva.

Negatív tapasztalatod volt-e? Van valami, amit furcsának találtál?

- Negatívumot nem tudnék mondani, viszont ott mindent furcsának találtam. Az ételek szokatlanok, a nagyon nagy utak. Nem látni sétáló embereket, nekem ez nagyon furcsa. A bevásárlóközpontok is mások.

A kilenc hónap alatt utazgattál-e? Sikerült körbejárnod Kanada egyes részeit?

- Igen, sikerült mindegyik részére eljutnom az országnak. Nyugatra is, keletre is. Nagyon sokat köszönhetek ebben a mentoromnak. Voltam Ontarióban, láttam a Niagara-vízesést, jártam Torontóban. Albertában a hegyek csodálatosan. Jaspert ajánlom mindenkinek, aki egyszer arra jár. Ezen kívül voltam még British Columbiában, Vancouverben, Victoriában, Chilliwackben, de eljutottam Amerikába is.

Visszatérve a programra. Kinek ajánlod?

- Mindenkinek ajánlom. Nekem nagyon jó tapasztalatom van. Csodálatos szervezetet kaptam. Annak ajánlom, aki kíváncsi más kultúrákra, viszont főként segíteni akar egy másik közösségnek, aminek tényleg szüksége van rá.

Mondj néhány szót a terveidről. Tervezel visszamenni?

- Igen, szeptemberben újra megyek. Sikerült megnyernem még egyszer a programot. Azt tudom, hogy utána hazajövök és megint elmegyek a Vajdasági Szabadegyetemre, ez minden évben kötelező program. Hosszú távon még nem tudom mi lesz.

Viakter Olga
Kanada

Kapcsolódó tartalmak

Most

19:19

A húsvét lényegéről gyerekeknek, játékosan

Húsvéti játékos foglalkozás tartottak a szabadkai Zorka Helyi Közösségben. A 2 és 10 év közötti zorkai gyerekek számára meglepetéssel is kedveskedtek. A húsvéti programot évről évre a VMSZ zorkai helyi szervezete hívja életre.

Népszerű

A Gebi felvásárolta a Fidelinkát

A csantavéri Gebi cég megvásárolta az egykori szabadkai malomipari óriás, a Fidelinka védjegyét, malmait, silóit és tésztagyárát.

Agancsot gyűjtött, megölte a puma

Fiatal férfivel végzett egy puma Kaliforniában. A szerencsétlenül járt 21 éves férfi öccsével együtt gyűjtött elhullajtott agancsokat egy lakott területtől távol fekvő erdőben, amikor a puma megtámadta őket.