Hogyan védekeznek a növények a klímaváltozás ellen?
Az éghajlatváltozás valószínűleg nem csak a szélsőséges időjárás révén fogja befolyásolni a növényeket. Még a látszólag semleges ingerek – például meleg és rövid nappalok – szokatlan kombinációja is kiválthatja az ismeretlen reakciókat, például a levelek deformitását – olvasható a magyarmezogazdasag.hu cikkében.
A növények és más organizmusok bizonyos határokon belül képesek alkalmazkodni az ingadozó környezeti feltételekhez. Például a pitypang levelei napsütéses élőhelyen lényegesen kisebbek, mint árnyékos helyeken. Napfényben kevesebb levélfelület elegendő a megfelelő fotoszintézis elvégzéséhez, a levelek fejlődését a pitypang genetikai kódja szabályozza.
A növények azonban eltérhetnek a „genetikai programozásuktól”, ha állandó hőterhelésnek vannak kitéve, vagy más szélsőséges hatások lépnek fel, amelyek veszélyeztetik a túlélésüket.
Ilyenkor például többféle olyan formájú levelet növesztenek, amelyek egyébként rendkívül ritkák. A tudomány ezt „rejtett reakciónak” hívja, s még nemigen tudtak rájönni a kutatók, hogy mi váltja ki, de a klímaváltozás következményei miatt mielőbb választ szeretnének találni erre a kérdésre.
Egy nemzetközi kutatócsoport a közelmúltban ismertette, hogy a húsevő növényként ismert kancsóka (Cephalotus follicularis) számos, különböző alakú levelet képes hozni.
A rejtett reakciók kutatására 12 héten keresztül klímakamrában nevelték a növényeket, különböző körülmények között. A kutatás során megállapították, hogy ha a növények nyárnak megfelelő hőmérsékleten, de csak néhány órás megvilágítás mellett fejlődtek, akkor egyre több szokatlan formájú leveleket képeztek. Egyre inkább ilyen körülmények fordulnak elő a világ számos régiójában az éghajlatváltozás miatt: az évszakhoz képest túlságos meleg tavasz és ősz, rövid nappalokkal.
A kutatók azt valószínűsítik, hogy a klímaváltozás nem pusztán a szélsőséges hatások révén vált ki reakciókat az organizmusokban, hanem a hatások szokatlan kombinációi révén is.
