A kihalás széléről térhetnek vissza a vörös farkasok
Megdöbbentő statisztika ez egy olyan fajról, amely egykor megtestesítette az Egyesült Államok legsikeresebb újrabetelepítési programját, és amely a Yellowstone Nemzeti Park sokat dicsért szürke farkas-rehabilitációs projektjének alapjait is szolgáltatta.
Most azonban talán újra felcsillant a remény a vörös farkasnak. Az állatot a vadászata miatt a vadonban kihaltnak nyilvánították, és bár azóta visszatelepítették, viszont így is kihalóban van. Ezért a Természetvédelmi Világszövetség a kihalófajok közé sorolja.
Januárban néhány természetvédelmi csoport jogi lépéseket tett azt követően, hogy az észak-karolinai keleti körzet kerületi bírósága úgy döntött, hogy eltörli a vörös farkasok újratelepítési programját. A vadon élő vörös farkasok számának növelésére vonatkozó terv végrehajtását még 1973-ban kezdték el. A Hal és Vadvédelmi Szolgálat akkoriban igyekezett minél több vadonban nevelkedett állatot befogni, hogy létre tudjon hozni egy fogságban nevelt farkasokra irányuló tenyésztési programot. Ezt szüntették be teljesen váratlanul.
1980-ban a vörös farkast már kihaltnak nyilvánították a vadonban. Az első újratelepítést hét évvel később hajtották végre Észak-Karolinában, a 60 ezer hektáros Alligator River nemzeti menedékhelyen. A szakemberek ekkor szabadon engedtek egy tenyészpárt, és a fogságban született kölyköket később a falkák gondozták. A program 2011-es csúcspontján már körülbelül 130 rőt farkas kóborolt szabadon. Ez volt az első alkalom az Egyesült Államokban, amikor egy nagy ragadozót a vadonban kihaltnak nyilvánítottak, majd sikeresen visszatelepítették. Mire azonban 2016-ban megkezdték a projekt munkáit, már döbbenetes számokkal találkoztak: hatvannál is kevesebb állat maradt a vadonban.
A vörös farkas a világ legveszélyeztetettebb farkasfaja, bár az 1900-as évek elejéig az Egyesült Államok keleti és déli középső részén gyakori volt, New York államtól Louisianaig és Texas nyugati részéig elterjedt. Jelenleg a legnagyobb fenyegetést a földtulajdonosokkal való konfliktusok okozzák, ami miatt elkezdték őket levadászni. Annak ellenére, hogy a vörös farkast védi a veszélyeztetett fajokról szóló törvény, mégsem illegális egy olyan állat megölése, amelyik emberre, haszonállatra vagy a házikedvencre támad.
Bár a „problémás farkas" kilövésének engedélye meghatározó tényezőnek bizonyult a vörös farkas egyedszámának csökkenésében, ám sokkal kritikusabb lépést jelentett, amikor 2015-ben az USFWS kijelentette, hogy a genetikai védelem érdekében a fogságban nevelt farkasokat többé már nem engedik szabadon a vadonban, és nem folytatják a prérifarkasok ivartalanítását sem. A komplex döntést követően a rőt farkas populációk drasztikusan csökkenni kezdtek: 2019-ben és 2020-ban 31 év után először nem született vörös farkas kölyök a vadonban.
A természetvédelmi csoportok végül a bírósághoz fordultak és beperelték a szövetségi ügynökséget. A kerületi bíróság végül a január 22-i határozatában kijelentette, hogy az USFWS-nek folytatnia kell a fogságban nevelt vörös farkasok szabadon engedését és a prérifarkasok ivartalanítási programját, valamint tervet kell benyújtania a program visszaállítására. Az USFWS azóta kiadta a legújabb terveket és kijelentette, hogy folytatja a kölyöknevelő programot és a fogságban nevelt vörös farkasok szabadon engedését.
