Ötven év alatt ötven nappal nyúltak meg a nyarak
A Másfélfok.hu-n közzétett tanulmány szerint a változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszakeltolódásokkal. A folyamat következtében az ökológiai rendszer szerkezete sérül, ami például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén vagy éppen új, invazív fajok, köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok megjelenésén keresztül is tapasztalható – derül ki Kis Anna meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkéből.
Magyarországon az 1971 és 1980 közötti években átlagosan június 21-én kezdődött a nyár, és augusztus 20-án vége is volt. Ezzel szemben 2011–2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a nyár, azaz körülbelül 50 nappal lett hosszabb.
A tél esetében egy kisebb mértékű rövidülés tapasztalható: november vége helyett december elejére tolódott az évszak kezdete, és az utolsó vizsgált időszakban hét nappal korábban fejeződött be, mint 1971–1980-ban, de a köztes évtizedekben az is előfordult, hogy tovább tartott.
Szükségszerűen a tavasz is rövidebb lett, de inkább az évszak végének korábbra tolódása miatt.
A legnagyobb mértékben az ősz rövidült le: az 1990 előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben már kevesebb mint 85 nap volt. A szakemberek szerint az adatokból jól látszik, hogy a változás trendszerű: a nyár kezdeti időpontja évtizedről évtizedre előrébb kerül, míg a vége egyre nagyobb mértékben lóg bele a szeptemberbe.
