Agyelszívás világszínvonalon

A Világgazdasági Fórum 2018-as felmérése szerint Szerbia a tizedik a világon az agyelszívás tekintetében. Vagyis élen járunk azon országok között, ahonnan a frissdiplomás fiatalok külföldre utaznak. A koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború talán segített a végzőseinknek abban, hogy felértékelődjön az otthon biztonságának fontossága, de a külföldi vonzó munkahelyek és magas fizetések miatt sokan továbbra is az elvándorlást választják. Riportunkban megmutatjuk, mire vágynak a fiatalok, hogyan segíti itthoni elhelyezkedésüket az állam, és láthatnak majd néhány pozitív példát is olyanokról, akik karriert építettek szülőföldjükön.

Fiatalok, magasan képzettek, tele vannak lendülettel, kreativitással, ötletekkel. A kérdés már csak az, hol kamatoztatják mindezt. 

A felnőtté válás talán legnehezebb lépcsőfoka, amikor a fiatal az egyetemről kilépve munkát keres magának. Az elképzelések ilyenkor összetalálkoznak a realitásokkal, és egyáltalán nem biztos, hogy a korábban kitalált igények maradéktalanul megvalósulnak. De milyen munkára vágyik egy fiatal, mi a fontos?

Szerbiában utoljára 2011-ben volt népszámlálás, 2021-ben lett volna újra aktuális, a járvány miatt azonban halasztották, így várhatóan idén ősszel tartják. Az időközben készülő kisebb felmérések azonban aggodalomra adnak okot: 2011 és 18 között például 175 ezer 30 évnél fiatalabb személy hagyta el az országot, minden ötödik magasan képzett volt.

Szerbia tudatában van annak, hogy diplomás fiatalok nélkül nincs jövője. Hogy mérsékelje a negatív tendenciát, a kormány illetékes minisztériumai nemrégiben párbeszédet kezdeményeztek a hallgatói szervezetekkel.

A párbeszéd eredményeként a kormány egy hat pontból álló intézkedéscsomagot készül elfogadni. Lássuk, melyek ezek a pontok:

1. Fizetett gyakornoki program a legjobbaknak

Idén áprilistól a legjobb átlagosztályzattal rendelkező szerbiai harmad- és negyedévesek lehetőséget kapnak arra, hogy szakmai gyakorlatra menjenek az állami szférába. Munkájukért fizetést is kapnak, emellett olyan tudásra és kapcsolatrendszerre tehetnek szert, mely később előnyükre válik.

2. Hallgatói kártya

Ezt jövőre vezetnék be. Minden egyetemistának járna, felhasználásával pedig kedvezményeket lehet majd kapni a boltokban, a szórakozóhelyeken, a kulturális- és sportrendezvényeken.

3. Kibővített Első fizetésem program

A program munkatapasztalatot biztosít a pályakezdőnek, és részleges megoldást kínál a szakemberhiánnyal küzdő munkáltatónak. Kilenc hónapra vonatkozik, a középfokú végzettséggel rendelkezők havi 22 ezer dinárt kapnak az államtól, a felsőfokú végzettségűek 26 ezret. Persze a munkaadó ezt bővítheti. A lehetőség eddig azok számára volt adott, akik befejezték tanulmányaikat, a jövőben a végzősök számára is elérhető lesz.

4. Ösztöndíjprogram a szociálisan rászorulóknak

Ez a program is 2023-ban indulna. Hogy kik tartoznak majd a speciális kategóriába, valamint hogy hányan és mekkora összeget kapnak majd, még nem tisztázott.

5. Mesterképzés állami támogatása

Májusra várható a döntés az államilag támogatott mesterképzéses helyek számáról. A cél, hogy minél többen tanulhassanak master fokozaton az állam terhére.

6. Hátrányos helyzetűek és romák felzárkóztatása

Az elképzelés az, hogy a mesterképzésre vonatkozó állami helyek között külön létszámkeretet tartsanak fenn a hátrányos helyzetűeknek és a roma származásúaknak.

Hogy az állami intézkedések mennyiben segítenek majd a vajdasági fiataloknak abban, hogy itthon maradjanak, nem tudni. Az azonban biztos, hogy az egyéni motiváció, a családból hozott gyökerek és a kitartás is legalább ennyire kell a boldoguláshoz. A Közügyek és a Pannon Rádió időről időre igyekszik bemutatni olyan fiatalokat, akik karriert teremtettek itthon, és példaként szolgálhatnak másoknak. Ilyen volt például a fiatal orvos, Balog Dániel, aki édesapja példáját követve lépett a pályára.

Jó munkahelyet és fizetést itthon is lehet találni, bár tény, hogy a kínálat szűkebb, mint külföldön. Ha valaki azonban ezek egyikére vágyik, jól teszi, ha már egyetemi évei alatt megkezdi a kapcsolatok kiépítését, a szakmai gyakorlat megszerzését. Számtalan ösztöndíj- és diákcsereprogram létezik, részben a szerb, részben a magyar állam támogatásával. De már nálunk is elérhetők uniós programok. Önkéntesnek is lehet jelentkezni szervezetekhez, egyesületekhez, és szakmai gyakorlatra, akár közvetlenül a cégek megkeresésével. Az biztos, hogy a sült galamb sem itthon, sem külföldön nem repül magától, tanulni, tenni, igyekezni mindenhol kell a sikerért.