Állattenyésztési szakmai sorozatot tartanak az Újvidéki Mezőgazdasági karon
A naponta felmerülő kérdéseket, az állatállományt érintő gondokat, a megoldási lehetőségeket és a szerbiai, valamint az uniós szabványok betartásának fontosságát vitatják meg szakemberek és tenyésztők.
Korszerűsítés és minőségi tenyésztés, valamint a szabályok betartása nélkül lehetetlen érvényesülni a piacon – mondta Stevan Vidrić aradáci gazda, akinek több mint tízezer baromfit számláló állománya van. Stevan Vidrić, baromfitenyésztő, Aradác: „Egészséges tojás meg baromfi nélkül nem érhetjük el a felhizlalt brojler csirkénél a kívánt minőséget, ha csupán nem génmosdósított takarmánnyal etetjük. A vitaminokkal és a szellőztetéssel, illetve a kellő berendezésben folytatott tenyésztéssel alapozzuk meg az egészséges végterméket, amit a vásárlók igényelnek.”
A baromfiállomány legveszélyesebb betegségét kiváltó vírus a szalmonella, amit végérvényesen kiirtani nem lehet, de megjelenése fertőtlenítéssel megelőzhető – mondta Ilić Éva óbecsei állatorvos. „Egy-egy turnus után teljesen kiüríteni az épületet, komplett fertőtlenítést csinálni, hogy ne maradjanak vissza a kártevő rágcsálók, szintén teljes mértékben meg kell szüntetni őket, mivel ha ki is takarítottunk egy-egy ólat, és ha visszamaradnak ezek a rágcsálók, akkor ugyanúgy visszaviszik ezeket a betegségeket, mert hordozók.”
A szerbiai baromfiágazat támogatások révén fejleszthető. A tartományi mezőgazdasági titkárság tavaly 170 millió dinárt különített el a farmok fejlesztésére, mondta Milorad Malić segédtitkár. „A keretösszeget felhasználtuk, tehát jól döntöttünk, oda fektettük be, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Az állattenyésztés az egyik legveszélyeztetettebb ágazat, ezért karöltve a Mezőgazdasági Karral és a szaktanácsadó szolgálatokkal készen állunk segíteni a kisgazdákon, hogy korszerűsítsék termelésüket, és olyan szintre emelkedjenek, ami elfogadható lesz az uniós csatlakozásnál.”
A baromfinapon rámutattak arra is, hogy a tudománynak is nagy szerepe van a tenyésztésben. Mirjana Đukić-Stojčić, egyetemi tanár, Mezőgazdasági Kar, Újvidék: „A jövőt a baromfitenyésztésben az IT-szektor és a precíziós gazdálkodás alkalmazása jelenti, és ez minden gazdát érdekel.”
A szaktanácskozáson szóltak még az új, szalmonellára vonatkozó rendelet módosításáról, aminek elfogadása és alkalmazása után egy lépéssel közelebb kerülhetünk a tojás és a csibehús exportálásához.
