Bekövetkezhet-e a 2008-as pénzügyi világválsághoz hasonló krízis?

Bankok mentek csődbe Amerikában, egy svájci bank is a tönk szélére került, kérdés, hogy a gondok begyűrűzhetnek-e Szerbiában is. A szakértők többsége szerint nem fog megismétlődni a 15 évvel ezelőtti krízis.

A svájci Credit Suisse bank egy hét alatt értékének a negyedét vesztette el, csődközeli állapotba került, kénytelen volt igénybe venni az állam és a központi bank segítségét. A hírek szerint az UBS bankóriás veszi majd meg a bajba került bankot. A svájci pénzintézet esete nem egyedülálló, Amerikában már három bank is becsődölt az utóbbi időben. Egyik a Silicon Valley Bank, amelynek kiemelt ügyfelei kezdő vállalkozások voltak.  

Nebojša Bjelotomić, igazgató, Digitális Szerbia kezdeményezés: „Ezek a start-up cégek Amerikában nehézségekbe ütköztek, hogy pénzhez jussanak, ezért elkezdték nagy mértékben használni a saját betéteiket. A bank bajba került, fizetésképtelenné vált, ez pedig azt eredményezte, hogy a klienseik nagy része hozzá akart jutni a pénzéhez, így a bank kénytelen volt csődöt jelenteni.”

Egyesek szerint az európai bankok jelenlegi helyzete nem hasonlítható össze a 2008-as pénzügyi válsághelyzettel. Nem mindenki vélekedik ugyanígy. Van, aki szerint túl magas az infláció, ennek pedig sokan megfizetik majd az árát.  

Vladimir Đukanović, bróker: „Ez csak a kezdet. Nem ez az első, és nem is az utolsó bank, amely lehúzza a redőnyt. Elkerülhetetlen, hogy több pénzügyi intézmény falba ütközzön. Olyan lesz-e a válság, mint amilyen 2008-ban volt? Mindenki ezt kérdezi. Nem tudjuk. De ha az infláció úgy folytatódik, ahogy eddig, és úgy vélem, hogy az infláció magas szinten alakul, akkor egyre több csődöt láthatunk majd a pénzügyi rendszerben.”

Mások szerint a 2008-as pénzügyi válság nem történhet meg újra. Tanultunk a hibáinkból. Ugyanakkor mindig ott van az emberi tényező.  

Mališa Đukić, közgazdász: „A pszichológiának itt nagy szerepe van. Tehát, ha azt látjuk, hogy a banknak valamilyen gondja van, létezik módja annak, hogy megoldja a problémát, de ehhez időre van szükség. De ha félelem és pánik van, és gyorsan kivonják a betéteket, akkor nincs elég idő. Ez történt itt is. Ha lett volna idő, valószínűleg megtalálták volna a megoldást, valószínűleg nem következett volna be a bank bezárása.”

Az Európai Központi Bank már jelezte, hogy kész hitelekkel segíteni az eurózóna bankjait, ha mégis szükségük lenne rá. Még nem kellett tüzet oltani.  

Mihailo Gajić, gazdasági szakértő: „Egyelőre nincsenek arra vonatkozóan jelzések, hogy ennek bármilyen jelentősebb hatása lehet máshol, hogy az amerikai helyzet megjelenne Európában és Szerbiában. Meglátjuk. A szerkezeti helyzet nagyban különbözik a 2008-astól, ezért optimista vagyok, hogy ez megmarad a technológiai szektor keretein belül Amerikában.”

Az Európai Központi Bank egyébként igyekszik hatni a pénzügyi és gazdasági folyamatokra. Az európai országok inflációval küzdenek, ez ellen pedig az európai jegybank lépése: emelte a banki betétek kamatát. Arra lehet számítani, hogy az év folyamán lesz még kamatemelés, és a kamat eléri majd a 3,5 százalékot.  

Dušan Uzelac, szerkesztő, Kamatica portál: „Az árak növekedése elleni harcban azok sérülnek, akiknek hitelük van. Az alapkamat közvetlenül hat arra, hogy a lakosok hitelei drágábbak lettek. Amit mondhatok, hogy ez ideiglenes jellegű, amíg nem stabilizálódik a helyzet. Ez nem olyasmi, ami hosszú ideig tart, de mindenképpen reakció a viharos történésekre a pénzügyi piacon.”

Februárban 16 százalékos volt az infláció Szerbiában. Ha ez nem változik, tehát magas marad, várhatóan megint emelni fogják a jegybanki alapkamatot. Ha pedig ez így lesz, akkor drágábbá válhatnak a szerbiai bankhitelek, ugyanakkor a betéteseknek valamivel jobban megéri majd bankban tartani a pénzüket, mint előtte.