Đorđević: A rendkívüli állapot alatt 16 ezren vesztették el az állásukat
A Szociális-gazdasági Tanács ülése utáni sajtótájékoztatón elmondta, néhány más országot figyelembe véve ez azt mutatja, hogy a foganatosított intézkedések jók voltak, és hogy egy pillanatig sem vezették félre a nyilvánosságot.
A koronavírus miatt kihirdetett rendkívüli helyzet nagy kihívás elé állította a vállalkozókat. Sok cégben leállt, vagy töredékére csökkent a termelés, ezért a bevételek is elmaradtak.
Az elbocsájtások elkerülése érdekében a szerb kormány pénzügyi segítséget nyújt mindazon vállalatok számára, amelyek nem mondtak fel alkalmazottaik több mint 10 százalékának. A szerb állam eddig több mint egymillió dolgozónak és 232 ezer vállalatnak utalt át a pénzt.
Ugyanakkor vannak, akik azt állítják, hogy egyes vállalatok visszakérik az összeget a munkásoktól - mondta Zoran Đorđević munkaügyi miniszter: „Voltak különféle megjegyzések, olyan történetek, melyek szerint egyes munkáltatók megsértik a törvényt azzal, hogy azt a pénzt, amit mi segélyként fizetünk be, valójában a munkásoktól visszakérik, azaz azt kérik, hogy befizetések után fizessék vissza azt az összeget a vállalatnak. Itt meg kell találnunk a módját annak, hogy reagálhassunk erre, készen állunk a reagálásra, de szükségünk van a másik oldalra is. Szükséges, hogy valaki eljöjjön, és mondja, hogy én vagyok az, velem ez történt, és ne féljen a következményektől.”
Zoran Đorđević elmondta, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál csütörtökig 11 450 személy jelentkezett. Ők biztosan munka nélkül maradtak, de minden bizonnyal vannak, akik még mindig nem jelentkeztek - tette hozzá a munkaügyi miniszter.
A rendkívüli állapot idején a munkaügyi felügyelőség több mint 1500 esetben ellenőrizte a munkáltatókat a munkavállalói törvény rendelkezéseinek betartása miatt. A szabadkai ombudsmanhoz is sok munkavállaló fordult segítségért – nyilatkozta a Közügyek című műsorunkban Tóth Szalai Erika szabadkai ombudsman: „Mi leginkább a bejelentetlen munkaerővel találkozunk. A mi irodánkba ezt az úgynevezett feketemunkát tapasztaljuk, mint nagy problémát. Az emberek minimálbérre vannak bejelentve, a szabadságokat is arányosan fizetik, azonban mi ezt a fekete munkát látjuk a legnagyobb problémának.”
A vonatkozó előírások szerint a helyi ombudsmanok közvetítőként járulhatnak hozzá a munkavállalók és a munkaadó közötti gondok megoldásához.