Hol tart a fogyasztóvédelem Szerbiában?

A horgosi Faragó Imre már 30 éve foglalkozik almatermesztéssel. Elmondása szerint létfontosságú a növényvédelem annak érdekében, hogy a legjobb terméket tudják kínálni a vevők számára, azonban azt is csak szakember segítségével ajánlott elvégezni.

„Főleg az almánál van olyen, hogy ami kiszállításra megy külföldi piacra, ott már valamikor is megvolt az, hogy bevizsgálás, a szermaradványok. Mondjuk az orosz piacra kiszállított gyümölcsnek a szermaradványainál sokkal nagyobbak a kritériumok, mint mondjuk az Európai Unióban vagy mondjuk nálunk. Tehát ott még jobban oda kell figyelni. Na, most ez mind össze van vetve és az alapján van összeállítva a vegyszereknek a mennyisége, koncentrátuma, a milyensége, hogy mivel szórjuk.”

A zentai Lehocki Vilmos idényzöldségeket és fűszernövényeket termeszt évek óta. Véleménye szerint szükséges az élelmiszerek fokozott ellenőrzése, ugyanis a vásárlók nem mindig tudják, hogy mi kerül valójában az asztalra.

„Mondjuk, hogyha Törökországból vagy délről jön be, tehát külföldről behozott termékeket árulnak zöldségpiacon, az magába hordozhatja a veszélyt is. Tehát, ha helyi termelőktől vásárolnak, akkor viszont mindenki tudja, hogy a helyi termelő az már 20-30-40, van aki már 50 éve is árul a piacon, és az törekszik arra, hogy a vásárlóit megtartsa és ismerik is már a helyiek őket.”

A zentai Rózsa Árpád mogyorótermesztéssel és annak feldolgozásával foglalkozik már több éve. Termékeiért teljes garanciát vállal a vásárlók előtt, ugyanis mindent megtesz annak érdekében, hogy a legjobb minőséget kínálja és az előírásoknak megfeleljen.

„Tavaly márciusban hoztak két törvényt Szerbiában, miszerint a zöldség és gyümölcstermesztők fel tudják dolgozni bizonyos feltételek mellett a termésüket, és ezt én is alkalmazom. Meg van határozva, hogy milyen feltételeket kell betartanunk, és így üzletben is hivatalosan tudjuk árulni.”

Eddig is volt lehetőség arra, hogy panasz esetén az eladó és a vásárló között valamilyen közvetítői szerepvállalással megegyezésre jussanak a felek. A régi törvény a mediátor szerepkört rendszabályozta, amely még az ügy bíróságra jutása előtt megpróbált megoldást találni a problémákra.

Király István, tag, Fogyasztóvédelmi Központ, Zenta: „Ez a rész megváltozott, és lényegesen nagyobb hatást és jogkört biztosít ennek a közvetítő szerepet játszó testületnek. Itt lehet fizikai személy és a törvény meghatározza azt, hogy csakis egyetemmel, jogi egyetemi végzettséggel lehet, legkevesebb két éves gyakorlattal rendelkező személy kaphat engedélyt, illetve külön vizsgát kell, hogy tegyen. Lehet békéltető tanácsok megalakítása, ahol több, klasszikusan mondva mint egy ügyvédi iroda, tehát lehet egyéni ügyvéd, vagy közösségekben, tehát itt is ez a békéltető mediátor mellett lehetnek közösségi csoportok is, amit a minisztérium engedélyez és regisztrál.”

A piaci felügyelőség eddig csak a bejegyzett eladókat ellenőrizte a piacon, azonban a törvénymódosítás értelmében ezentúl a viszonteladókat is ellenőrizhetik, és ha 15-nél több panasz érkezik az eladó portékájára, vagy ha az eladó magatartásával szabálytalanságot követ el, akkor a felügyelőség helyszíni bírságot is kiszabhat maximum 50.000 dináros tételben.

Molnár Csikós József, elnök, Fogyasztóvédelmi Központ, Zenta: „A mi feladatkörünket a törvény meghatározza, és a törvénnyel összhangban végezzük a tevékenységünket, mint civil szervezet, hangsúlyozom. Tehát nekünk nincs olyan hatáskörünk, mint egy piaci felügyelőnek vagy más hasonló szervezetnek. Mi ennek a keretein belül dolgozunk. Gyakorlatilag mi megpróbálunk a fogyasztóknak segíteni, akiknek valamilyen problémájuk vagy észrevételük van a vásárlás kapcsán, vagy a szolgáltatások kapcsán. Itt útba igazítást adunk a fogyasztóknak, hogy hol és hogyan valósítsák meg a jogaikat, amivel sérültek.”

Ha bárki bármilyen panasszal élne a megvásárolt termékeket vagy szolgálatatást illetően, az keresse fel Zentán a Fogyasztóvédelmi Központ irodáját a Népkert utca 2-es szám alatt, minden munkanapon 9-től 12 óráig.

Az új fogyasztóvédelmi törvényben létrehoztak egy lehetőséget, a Ne hívj! adatbázist, amelyben ha regisztrálunk, akkor attól kezdve törvényellenes a telefonos értékesítő ügynökök hívása arra a számra - mondta Gyivánovity Dániel a Közügyekben. A Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője a Pannon RTV hírháttér műsorában beszélt az előszámlákról is, ami védi nem csak a felhasználókat, hanem a mestereket, kereskedőket is. Ha a mesterek 5 ezer dinár feletti szolgáltatást nyújtanak, kötelesek előszámlát adni, és akkor kezdhetik a munkát, ha a felhasználó ezt elfogadta.

„Most a törvény magába foglalja azt is, hogy 15 százaléknál több különbség nem jelentkezhet az előszámla és a végszámla között, tehát nem lehet útközben változtatni az ajánlaton.”