Ugrás a tartalomra

Hozzánk milyen áru kerül az Európai Unióból?

2017.08.08
20:17
2024.03.19
08:36
Ugyanannyit fizetsz, de rosszabb minőségű árut kapsz – emiatt emelték fel szavukat az Európai Parlamentben a kelet-európai tagállamok.

Magyarország és Szlovákia egyaránt tiltakozott, hiszen az elemzések során bebizonyosodott: gyengébb minőségű termékek kerülnek a később csatlakozott EU tagállamokba, mint Nyugat-Európába. Mi annak jártunk utána, hogy Szerbiában mi a helyzet, hozzánk milyen áru kerül az Európai Unióból, és ki ellenőrzi Szerbiában a behozatali termékek minőségét?

Ha behozatali száraz hústerméket vagy édességet szeretnénk vásárolni, fölösleges a termékleírásban a származási hely után kutatnunk. A Szerbiában vásárolt áru szinte bizonyosan Lengyelországban vagy valamely más közép-kelet-európai országban készült – a kelet-európai piacra. Az említett termékek összetétele különbözik a nyugatra termelt áruétól, és minőségben elmarad mögötte. Káros anyagot nem tartalmaz ugyan, de ugyanannyi pénzért jóval gyengébb minőségű áruhoz juthatunk.
Szerbiában az a gond, hogy még az is kétséges, miután kiegyenlítik a termékek minőségét az EU-n belül, ezt a termatározatot itt érvénybe léptetik-e.

Mladen Alfirović, jogi tanácsadó, Vajdasági Fogyasztóvédelmi Egyesület, Újvidék: „Az erre vonatkozó szabályozások, melyek esetleg elfogadásra kerülnek majd, és kötelezik a gyártókat, hogy kiegyenlítsék termékeik minőségét, Szerbiában nem kerülnek kötelezően alkalmazásra. Szerbia ugyanis még a tárgyalási folyamat közepén jár, próbálja összehangolni a törvényhozását az Európai Unióval, de nincs semmilyen kötelezettség az állam részéről, hogy az esetleges intézkedéseket foganatosítsa.”

Azt már Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is elismerte, hogy van különbség a termékek minősége között. És ez az árucikk leírásából is kiderül.

Mladen Alfirović, jogi tanácsadó, Vajdasági Fogyasztóvédelmi Egyesület, Újvidék: „Az egyetlen mód, hogy kiderítsük, melyik piacra szánták az adott árut, az az, hogy amennyiben a termékleírásban albán, szerb, bosnyák, macedón nyelven tüntetik fel az összetételt, akkor egyértelmű, hogy gyengébb minőségű termékről van szó, melyet nem a nyugat-európai piacra szántak.”

Az újvidéki limáni piacon sok a magyarországi áru. Az árusok azzal biztatnak, hogy ez jobb minőségű, mint amit Szerbiában megvásárolhatunk. Ugyanakkor az újvidéki fogyasztóvédelmi központban elmondták, hogy ez tulajdonképpen azonos minőségű áru, ugyanis mindkettő a kelet-európai piacra készült.

Hogy mit szólnak mindehhez az újvidékiek? Senki sem vélekedett pozitívan a kettős mércéről, ezért sokan inkább a hazai termékek mellett döntenek.
„Szerintem ez megengedhetetlen, mert ha mindenütt azonos minőséget garantálnak, akkor nem értem, miért kell rosszabb minőségű terméket szállítaniuk a fejlődő országokba.”
„Mindig meg kell néznem, mit ír. Friss-e az áru. Attól függ, mit veszek.”
„Én csak hazait vásárolok, nem tudom, milyen a többi áru.”

A fogyasztóvédelmi szakemberek szerint, ha a később csatlakozott EU-tagállamok Európa szemetesládája, akkor Szerbiát akár az EU szemétlerakójának is nevezhetnénk, hiszen amellett, hogy rosszabb minőségű termékek kerülnek a hazai piacra, itt még arra sincs pénz és kellő akarat, hogy valaki ellenőrizze ezeknek a termékeknek a minőségét.

Szerbia
Európai Unió
termék
minőség
fogyasztóvédelem
Mladen Alfirović
piac

Most

Népszerű