Ugrás a tartalomra

Jelentősen növekedhet a Szerbia és Törökország közötti árucsere forgalom

2019.01.11
13:55
2019.01.11
17:24
Forrás
Pannon RTV
Jelentősen növekedhet a Szerbia és Törökország közötti árucsere forgalom a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően.

Szerbia ezentúl éves szinten 5 ezer tonna marhahúst, 25 ezer tonna nyers napraforgóolajat, 10 ezer tonna finomított napraforgóolajat, 15 ezer tonna napraforgót, 5 ezer tonna szóját, ezer tonna állati takarmányt, sőt 500 tonna pékárut is vámmentesen szállíthat Törökországba. A megállapodástól a vajdasági gazdák a felvásárlási árak növekedését várják.

Szarapka Ede 23 húsmarhát hizlal Kispiacon. Azt mondja, mivel a Törökországgal kötött megállapodás már tavaly körvonalazódott, a kisborjúk ára az egekig szökött, jelenleg 700 euró az áruk. A szarvasmarha nevelése komoly befektetés, ezért az utóbbi években egyre kevesebben foglalkoznak vele. Kispiacon viszont van néhány termelő, akik egy-egy nagyobb farmon, száznál is több egyedet hizlalnak. A tenyészidő általában egy év. A hízómarha felvásárlási ára emelkedik, tavaly 2, 2 egész 20 euró volt, jelenleg pedig 2 egész 40, 2 és fél euró között van, élősúlyban. A Törökországgal kötött megállapodásnak köszönhetően ez az ár várhatóan tovább emelkedik, különösen azért, mert jelenleg nincs is elegendő hízómarha - mondta Szarapka Ede.

Szarapka Ede, húsmarha-tenyésztő, Kispiac: „Addig még a termelők be tudják állítani az állományukat, addig egy év kell, és nem tudjuk utolérni azt az űrt, amit a török piac fel tudna most, jelen pillanatban szívni. Tehát Szerbiában, itt Vajdaságban, akár a falunkban vagy a községünkben, a környező településeken nézve, nagyon kevés a hízómarha, nagyon kevés az ember, aki ezzel foglalkozik, tehát jelen pillanatban úgy gondolom, hogy a török piac egy-két hónap alatt ki is szippantaná az összes vágójószágot, ami itt Szerbiában található.”

Szalai Géza, ludasi mezőgazdasági termelő szerint a törökországi kivitel lehetősége biztató. A tavalyi alacsony felvásárlási ár miatt sokan úgy döntöttek, idén nem vetnek napraforgót, most azonban akár még meg is gondolhatják magukat: „Ezt már tudni kell akkor, amikor majd egy két hónap múlva beszerezzük a vetőmagokat, vagy csináljuk a kalkulációt, hogy hogy is lesz. Tehát ez itt lesz rövidesen, a napraforgónak az úgymond vetéstervezése. Még nagyon korai, ezt most halljuk először, hát majd meglátjuk.”

A 2018-as termésű napraforgó felvásárlási ára 29 és fél dinár volt, ami jócskán elmaradt a korábbi években fizetett 38-39 kilogrammonkénti ártól. Sőt, olyan esztendő is volt, amikor 50 dinár felett fizettek a napraforgó kilójáért. A gazdák most abban reménykednek, hogy a Törökországgal kötött megállapodásnak köszönhetően a napraforgó felvásárlási ára növekedni fog és eléri majd a 40 dinárt.

2009 óta négyszeresére nőtt a Szerbia és Törökország közötti áruforgalom értéke. Tavaly ez az összeg elérte az egymilliárd dollárt - emelte ki Zombori Imre, közgazdász. Hozzátette, a mezőgazdasági termékek vámmentes kivitele különösen jelentős.

Zombori Imre, közgazdász, Szabadka: „Mindenképpen fel fogja lendíteni ezek a termékek iránti keresletet az országunkban és ha érvényes a kereslet-kínálat törvénye, nyilvánvalóan ez valamilyen árnövekedéshez is vezethet.”

A közgazdász szerint a szabadkereskedelem, az akadályok nélküli kereskedelem az, ami legnagyobb fejlődést hoz minden országnak, amely ebben részt vesz, mert mindenki arra specializálódik, amiben a legjobb.

Törökország
árucsere

Most

Népszerű