Jövőre több pénzzel gazdálkodhat Szerbia
A pénzügyi és gazdasági stabilitás megteremtése a krízis közepette is – ez az elsődleges szempont vezérelte a költségvetés megtervezését, amelyben a lakosok életszínvonalának növelése is fontos tényezőként szerepel.
Globális válság dúl az ukrajnai és az energiahelyzet miatt, ennek ellenére úgy készítették el a jövő évi költségvetést, hogy megőrizzék a pénzügyi stabilitást és növeljék a lakosság életszínvonalát 2023-ban – fogalmazott Ana Brnabić. 1843,4 milliárd dinár – ennyi összbevétellel számol a büdzsé, 8 százalékkal többel, mint idén, tehát az állam ennyiből tervez gazdálkodni, és a kormányfő elmondta, a különböző betervezett emelések, mint amilyen a nyugdíj- és közbérnövelés, lehetségesek, és meghaladják a 2023-ra tervezett inflációt. Jövőre 2,5 százalékos GDP emelkedéssel számolnak.
Ana Brnabić, kormányfő, Szerbia: „Ma azt jelzik előre, hogy az Európai Unió 19 tagállama recesszióba kerül. Mi harcolni fogunk, hogy növekedésünk legyen. Hogyan lehet ezt elérni? Elsősorban azzal, ahogyan ezt a pénzügyminiszter már elmondta, hogy hatalmas összegeket fordítunk nagyberuházásokra, folytatjuk az óriási befektetéseket az olyan projektekbe, amelyek az utakkal kapcsolatos és a vasúti infrastruktúrát illetik.”
Nagyberuházásokra a 2023-as büdzsében több mint 6 százalékkal többet fordítanának, mint 2022-ben. Emellett prioritásként kezelik a költségvetésben az energiabiztonság és -hatékonyság megteremtését. Úgy terveznek, hogy legyen elég tartalékeszköz a gáz és az áram biztosítására.
A Vajdasági Magyar Szövetség képviselőcsoportja támogatja a költségvetés javaslatát.
Ökrész Rozália, köztársasági parlamenti képviselő, VMSZ: „A Szerbia 2023-as költségvetési javaslatáról szóló törvény világos terv és stabil alap a felépülés folytatásához, a gazdaság erősítéséhez, a polgárok életszínvonalának javításához és az infrastrukturális projektek nagyberuházásainak folytatásához.”
A jövő évi költségvetés javaslatáról szóló vita előtt Kovács Elvira, mint a Szerb Parlament Európai Integrációs Bizottságának elnöke arról számolt be, hogy fontos a Szerbia és az Európai Bizottság közötti pénzügyi partnerségről szóló keretegyezmény ratifikálása, hogy az EU pénzügyi támogatásaihoz és az IPA 3 előcsatlakozási forrásokhoz is hozzá lehessen jutni. „A költségvetés javaslatában is az van, hogy a támogatásokból eredő tervezett bevételek jelentős növekedést mutatnak, és ez az Európai Unió segítségnyújtásának köszönhető. Konkrétan az energiaválság miatti pénzügyi segítségről van szó. Maga az uniós biztos mondta, hogy 165 millió euróról beszélünk. Ez a segítség kifejezetten a lakosokra, valamint a kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozik.”
IPA-projektekre 2,8 milliárd eurót fordított az EU 2007-től 2020-ig – részletezte Kovács Elvira. A vajdasági magyarok számára különösen fontos magyar-szerb határon átnyúló támogatásokra 65 millió eurót biztosítottak a 2014-től 2021-ig tartó időszakban. Az IPA 3 forrásai kapcsán a VMSZ-es képviselő elmondta, megfelelőképpen fel kell készülni, hogy a rendelkezésre álló pénzhez Szerbia hozzáférhessen, vagyis a források lehívása minél hatékonyabb legyen.
