Kinccsé vált az étolaj

A szerbiai illetékesek azt mondják, pánikra semmi ok, mindenből van elég, de az már más kérdés, hogy ezért az elégért mennyit kell fizetni.

Ukrajna az egyik legnagyobb napraforgóolaj-exportőr a világon, a háború kitörését követően azonban leállt az étolaj előállítása és kiszállítása is. Az Európai Unió napraforgóolaj-importjának 88 százaléka eddig Ukrajnából származott, a hiányt most más ország igyekeznek pótolni, szakértők szerint viszont megoldás lehet az is, ha alternatív olajokra váltunk. A napraforgóolajat kiválthatja a repceolaj, a szójaolaj, a pálmaolaj vagy a kukoricaolaj, esetleg a drágább, hideg sajtolású olajok, mint az olívaolaj, a tökmagolaj vagy a lenolaj, esetleg a kókusz- vagy a vidékünkön széles körben használt disznózsír.

A napraforgóolaj ára a koronavírus-járvány két éve alatt eleve majdnem 50 százalékkal emelkedett, és további árnövekedésre lehet számítani. Nem is csoda, hogy éppen az étolaj az egyik termék, amelynek a drágulását korlátozta a szerb kormány. A boltoknak április végéig kell tartaniuk a tavaly november 15-ei árszintet.

Hiány azonban Szerbiában nincs. Ennek egyik oka, hogy a gazdák már korábban növelték a napraforgóval bevetett területek nagyságát, és a finomítók is nagy készleteket vásároltak fel. A kormány, látva a megnövekedett keresletet, több más alapvető termékkel együtt, a napraforgó és az olaj kivitelét is korlátozta. Szerbia mellett egyébként a régióból Magyarország és Észak-Macedónia is az exporttilalom mellett döntött. A cél, hogy a nagy külföldi kereslet miatt a hazai fogyasztók ne szenvedjenek hiányt.

A napraforgóolaj hiánya egyébként a leginkább Törökországot, Hollandiát és Franciaországot érintheti, ahol az import több mint háromnegyede eddig Ukrajnából érkezett, de nagyot nőhet az étolaj ára, illetve hiány alakulhat ki Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban is, ahol a kereslet több mint felét fedte eddig az ukrán import.

Marko Čadež, elnök, Szerbiai Gazdasági Kamara: „Elég, ha megnézzük a tőzsdéket, látható, hogy az árak az egekbe szöktek. Csak az a kérdés, hogy mikor és hogyan fognak az árak stabilizálódni. Tény az, hogy Ukrajna és Oroszország a két legnagyobb exportőr, tény az is, hogy élelmiszerek és a legfontosabb nyersanyagok ára egyébként is jelentősen növekedett már sokkal korábban, még az év eleje óta folyamatosan növekednek ezek az árak. Ez fokozottan hat a problémára.”

Az áremelkedésektől, valamint a hiánytól való félelem miatt sokan megrohamozták az üzleteket Európa-szerte. A szakértők szerint ez egyrészt mesterséges keresletet és hiányt eredményezhet, másrészt pedig az étolaj nem áll el évekig, a felhalmozott készletek megromolhatnak.

A szerbiai boltokban az étolaj ára a kormány árstopja miatt nem nagyon különbözik, de azért itt is vannak eltérések, főleg a márkák között. Egy-egy üzletlánc sajátmárkás napraforgóolajának literjét már 186 dinárért is megvásárolhatjuk, míg az egyik legismertebb szerb gyártó étolajáért akár 225 dinárt is elkérnek. Szerbia az exportőr országokba tartozik a napraforgóétolaj tekintetében, így áruhiány nem fenyeget, az árak viszont itt is emelkedhetnek a kormány korlátozásának feloldását követően.

Bojan Stanić, stratégiai elemző, Szerbiai Gazdasági Kamara: „Most olyan helyzet alakult ki, hogy elkezdődött egy új gazdasági válság, miközben Európa még mindig nem állt fel a járvány miatt kialakult válságból. Ami Szerbia számára gondot jelent, hogy ennek a válságnak potenciálisan nagyobbak a veszélyei Szerbiára nézve, mint a járvány idején, mégpedig azért, mert most különböző politikai nyomások is jelen vannak, ami hatással lehet arra, hogy milyen vonzó az ország a befektetők számára. Szerbia ugyanis arra használta az előnyét, hogy szabadkereskedelmi szerződései voltak számos országgal, hogy vonzóvá váljon az elsősorban Nyugat-Európából érkező befektetők számára, nekik pedig az az érdekük, hogy folytassák a kereskedelmet azokkal a piacokkal.”

A más-más országokban más-más dolgok drágultak meg, pontosabban más-más élelmiszereken vehető észre a legnagyobb áremelkedés. Görögországban a gírosz drágulása okozott meghökkenést, hiszen már elérte a négy eurót, míg korábban három euró alatt volt, Olaszországban van olyan hely, ahol egy kiló kenyérért kilenc eurót kérnek, Németországban az olaj drágult meg a legjobban, egy 750 milliliteres flakonért már majdnem három eurót kell fizetni, az energiahordozók drágulása miatt pedig minden országban emelkednek a szálláshelyek díjai.