Komoly lehetőségek rejlenek a bogyós gyümölcsök termesztésében
A gazdák zöme az innovációk felől érdeklődött. A szakmai részben a hazai gyümölcstermesztés helyzetéről tanácskoztak a szakmabeliek.
Annak ellenére, hogy jelenleg nincs elérhető pályázási lehetőség, a termelők, pénztárcájukhoz mérten fejlesztik a gazdaságukat és újítják fel a gépparkjukat – mondta a tiszakálmánfalvi Kiss Gyula.
„Az új technológiákat szeretem megfigyelni, számítógépes, digitális fejlesztések a legérdekesebbek, itt lehet nagyot fejlődni, és úgy gondolom, hogy az idei vásáron ezt mind-mind meg lehet találni.”
A mezőgazdaság minden ágazatában robbanásszerű innováció tapasztalható, viszont a nyereség a piaci feltételek függvénye. A gyümölcstermesztés, bár jelenleg hullámvölgyben van az ágazat, a szövetkezéssel és a közös tárolással válhat versenyképessé – mondta Jelena Nestorov Bizony, a Vajdasági szövetkezési szövetség elnöke.
„A szövetkezéssel és az azon keresztül megalapított hűtőházzal a gazdálkodók kulcsproblémákat oldhatnak meg, ez pedig a helyes tárolás kérdése, valamint a termékek piacon való értékesítése a legjobb feltételek közepette. Ugyanez vonatkozik az innovatív technológiák alkalmazására, a korszerű gépek használatára és más tényezőkre.”
Tavaly Szerbia 850 millió euró értékben szállított ki gyümölcsöt külföldre, ami az összes mezőgazdasági termékek kivitelének húsz százalékát jelenti. 2022 első negyedévében ez már elérte a 200 millió eurót. A legtöbb málnából és almából kerül a külföldi piacra. A jövőben a Magyarországgal való gyümölcs-kereskedelmet erősítenék – mondta Boško Vučurević, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke.
„Nagy előrelepéseket tettünk ebben a kérdésben, és reményeim szerint Magyarország, valamint Csehország is, mint európai tagállamok, a jövőben szerb gyümölcsexportőrök lesznek. Ez fontos a globalizáció és a megdrágult szállítási költségek miatt is, hiszen fontos a hozzánk közel álló piacokra betörnünk.”
Szerbia gyümölcsexportját a bogyós gyümölcsben kell, hogy keresse, hiszen ezek iránt hatalmas az érdeklődés az uniós piacon. 2021-ben csak szederből 86 millió dollár értékben valósított meg kivitelt – mutatott rá Zoran Keserović egyetemi tanár.
„A becslések szerint nagyon rövid időn belül az első tíz kiviteli termék között szerepelni fog az áfonya is, amely a három-négy évvel ezelőtti 3,4 millió dollár kivitelről a 20 millió dolláros kivitelre nőtte ki magát, és bízom benne, hogy az idén túllépi a 30 milliót is.”
A szaktanácskozáson elhangzott, hogy az almatermésűek közül a körténél, a dióféléknél pedig a mogyorónál szükséges fejleszteni a technológiát és a kivitel javára fordítani az árucsere-forgalmat. A jövőben pedig a gazdákat teljesen új termesztési módok várják, amelyeket Olaszországban már alkalmaznak.
