Korszerű megoldások a mikotoxin szennyezés megelőzéséért
A takarmány minőségétől és beltartalmi értékétől függ az állatok egészsége, a tejtermelés minősége–magyarázza a tornyosi Fábrik Péter. Az állatokat egész évben silótakarmánnyal eteti, és ügyel a tisztaságra: „Az idei csapadékos év azt hozta magával, hogy elég sok üszög, csőüszög keletkezett, ami már megakadályozza azt, hogy toxinmentes legyen a silótakarmány, és vannak az újonnan kifejlesztett, szerintem génmódosított fajták is, amelyek néha nem úgy produkálnak, mint ahogyan a fejlesztők elvárnák és ennek a levét mi jószágtenyésztők isszuk meg.”
Csantavéren Balassa Miklós fejőstehén-farmján keverőkocsikban készül a takarmány, így egységes összetételben jut az állatokhoz. A rendszeres ellenőrzéssel tartják tisztán a takarmányt – mondja a gazda. Kiemelte: „Etetés közben látni, hogy nincs vele probléma, mert utólag mindjárt kapjuk a visszajelzéseket a tejgyártól, az egyetemtől, amikor elküldjük a laborba bevizsgálásra a tejet, onnan már jönnek az eredmények, nekünk nem szokott problémánk lenni, mert vigyázunk rá, hogy ne legyen penészes takarmány.”
A mikotoxinok a növényi betegségeket terjesztő gombákkal fertőzött takarmányban keletkeznek. A szakemberek szerint fontos a megelőzés, azaz a hatékony növényvédelem. A digitalizáció alkalmazásával ma már nyomon követhető, hogy egy–egy parcella milyen mértékben van kitéve a fertőzésnek. Ezt egy alkalmazás segítségével lehet kísérni – ismertették a szakemberek pénteken este Óbecsén a szakmai fórumon.
Bagi Ferenc, egyetemi tanár, Mezőgazdasági Kar, Újvidék: „Régi módszerekkel már nem lehet elég gazdaságosan termelni, és az információ csere is akkora, hogy a digitalizáció ebben segíteni tud. Ennek jó példája ez az elektronikus platform a Mytoolbox projektum keretében, amely nem csak egy szimpla adatbázis, hanem egy előrejelző rendszer, amely a termelőt figyelmezteti, hogy melyek azok a veszélyes időszakok, amelyek során védeni kell a kultúráinkat.”
A módszert már 11 országban alkalmazzák, Szerbiában most van kísérleti fázisban, és az eddigi eredmények kiválóak – emelte ki Ignacio Montero Castro. A Mytoolbox projekt menedzsere kifejtette: „A rendszer honlapként működik, ahová a termelőnek fel kell töltenie az alapvető adatokat a parcelláról, illetve a vetésről, amelyet termeszt. Ezután megkapja az információkat arról, hogy milyen a fertőzésveszély szintje, találhatóak-e mikotoxinok a parcellán.”
A rendszer a nyitott parcellákon a meteorológiai állomások adatait használva működik, míg zárt termesztőberendezésekben és takarmánytárolókban különböző érzékelők segítségével juthatnak adatokhoz a fertőzöttség szintjéről.