Ugrás a tartalomra

Lítium – gazdasági fejlődés vagy környezetkárosítás?

2021.12.06
21:47
2021.12.07
07:27
Forrás
Pannon RTV
Csak akkor valósulhat meg a beruházás, ha az nem veszélyezteti a környezetet és az emberek egészségét - mondta a szerb elnök.

Lítiumbányát akar nyitni Szerbiában a Rio Tinto. A brit-ausztrál cég 4-5 év múlva kezdené meg a kitermelést. A bányaipari óriásvállalat jelentős lítiumlelőhelyet tárt fel 2004-ben a nyugat-szerbiai Nedeljice közelében. Többen ellenzik a beruházást, mert attól tartanak, hogy a bányászat miatt káros anyagok, például higany, kátrány és kénsav kerülhet a levegőbe és a vízbe. Sok vízre van szükség a bányászathoz, félő, hogy a folyók nem bírják majd a szennyvizet elvezetni, és gyakrabban lesznek áradások.

A szerb államvezetés szerint a történet nem mostani, még 2004-ben kapott engedélyt a cég a kutatásra. Most az ökológiai hatástanulmányt készítik.

A lítium központi szerepet játszik a megújuló energiaforrásokra fókuszáló jövőben, és az elektromos gépjárművek térnyerésével egyidejűleg jelentősen megnőtt a lítium iránti globális kereslet. A földben lapuló lítium az elektromos autókban használt akkumulátorok kulcsfontosságú alkotóeleme. A lítium a periódusos rendszer harmadik eleme, a legkönnyebb fém

Egyre több a villanyautó, de van-e elég lítium? Nos, úgy tűnik igen, és nincs is messze. Itt van nálunk Szerbiában. A brit-ausztrál Rio Tinto bányavállalat 2,4 milliárd dollárból szeretné megkezdeni a lítium kitermelését a nyugat-szerbiai Jadar-völgyben, ahol a kitermelt mennyiséget tekintve Európa legnagyobb lítiumbányája épülhet meg. A lítium mellett bórsavat termelne ki a cég, amely a napelemekhez és a szélerőművek turbináihoz szükséges nyersanyag. A főbb autógyártók is üdvözölnék a beruházást, ugyanis jelenleg Kína a legfontosabb lítium-beszállító .

Zorana Mihajlović, Szerbia bányászati minisztere kiemelte: „Szerbia az egyetlen ország a világon, amely jadarit nevű ásványi anyaggal rendelkezik. Szerbia az egyetlen ország a világon, ahol ebben az ásványi anyagban megtalálható a lítium és a bór. Szerbia az egyetlen ország a világon, amely olyan helyzetben van, hogy eldöntheti, akarja-e a lítiumot, amely a jövő kulcsfontosságú nyersanyaga. A következő 10 évben ötvenszeresére nő a kereslet a lítium iránt. Ezt Szerbia kihasználhatja, hogy fejlődjön és gazdaságilag erősödjön. A lítium gázolaj. Ahogyan korábban a gázolajért harcoltak, most így lesz ez a lítiummal. A következő években a lítiumért, a rézért, az aranyért és más kulcsfontosságú ásványi anyagokért megy majd a harc.”

A világnak mindenképpen szüksége van lítiumra, hiszen ezt használják a telefonok, a fényképezőgépek és egyéb elektromos eszközök akkumulátorai. A kérdés az, hogy honnan nyerjük elő és, hogy a bányászat milyen környezetszennyező hatással bír.

Dél-Amerikában található az Argentína, Chile és Bolívia határolta lítium-háromszög. Itt van a föld lítiumkészletének több mint fele. Ez egy rendkívül száraz terület, a bányászat pedig nagyon sok vizet igényel. Egy tonna lítium termelése során mintegy 2 millió liter vizet használnak fel, egy tonna lítium pedig nem túl sok. Egy elektromos autó akkumulátora átlagosan 8-10 kilogrammot tartalmaz, és ezek csak az autók.

A lítium-háromszög fő problémája a vízhiány: Chile egyik aktívan bányászott régiójában a bányászat felhasználta a régió vizének 65%-kát, ami brutális arány egy eleve vízhiányos területen.

Szerbiában hetek óta tüntetnek a tervezett beruházás és a kisajátítási, valamint a népszavazásról szóló törvény ellen. A tiltakozók azt kifogásolják, hogy a bányászat során rengeteg vegyi anyagot használnak, ami egy-egy baleset esetén bekerülhet a folyókba, és ott óriási pusztítást végezhet.

„Nem vagyunk politikai párt, nem foglalkozunk politikával. Mi környezetvédelemmel foglalkozunk, egy ökológiailag tiszta Szerbiát akarunk. Ezt veszélyezteti a Rio Tinto és más intézkedések, amelyeket az állam akar nálunk véghez vinni.”

A kérdés tehát az, hogy a Rio Tinto érkezése és a lítiumbányászat óriási fejlődési esély vagy óriási ökológiói veszély az országra nézve. A beruházással kapcsolatban Aleksandar Vučić azt üzente: a Rio Tinto nem hozhat létre bányát környezetvédelmi hatástanulmány nélkül. Mint fogalmazott, amíg a vállalat nem végezteti el az esedékes lítiumbánya és a kitermelésből származó hulladéklerakat környezetvédelmi hatástanulmányát, lítiumbányát sem nyithat. Azt is elmondta, a Rio Tinto még Vojislav Koštunica kormánya idején 2004-ben kapott engedélyt geológiai vizsgálatok végzésére. Ezt követően 2012-ig kilenc engedélyt kapott a feltáró munkálatok bővítésére, ami alapján 2012 elején felállította az érctartalékokkal foglalkozó stratégiát, amelyben kiemelt jelentőséget kapott a lítium kitermelése.

Aleksandar Vučić: „Továbbra is azt gondolom, hogy a lítiumbányászat Szerbia egyik fontos projektje. Hogy a Rio Tinto vagy valaki más, hogyan, miként és mikor az egy más kérdés. Erről a néppel kell beszélgetni. Nekem az sem probléma, ha meg kell változtatnom a véleményem, de ezt most nem teszem meg. Ha mégis, akkor a nyilvánosság elé fogok állni, és elmondom azt, miért tettem meg. Ha a környezetre gyakorolt hatástanulmány rossz lesz, én leszek az első, aki azt mondja, hogy ez a projekt nem lesz, mert az a célom, hogy megvédjem Szerbiát.”

Az elnök szombat délután el is látogatott Nyugat-Szerbiába. Abba a térségbe, ahol a lítium található. A helyiek arra panaszkodtak, hogy a Jadar folyó völgyében létesült hulladéklerakó teljesen beszennyezi a területet. Az elnök azt ígérte, mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje a helyiek életét és egészségét, a kivitelezőt pedig arra szólítja fel, hogy a profitszerzésen felül az emberek érdekeit is tartsa szem előtt.

Szerbiában politikai kérdéssé vált az esetleges lítium bányászat és a napokban elfogadott törvények. Az ellenzék egy része a tüntetők mellé állt, a hatalmi koalíció pártjai pedig azt hangsúlyozzák, hogy a Rio Tinto vállalat még a korábbi demokrata-párti és szerb demokrata-párti kormányokkal kezdte meg a beruházást.
Boris Tadić, volt szerb elnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint igaz, hogy még az ő idejükben engedélyezték a vállalatnak a kutatásokat a térségben, de kisajátítást nem hagytak jóvá.

„Minden normális államvezető kutatást végez, hogy milyen bányászati kincsekkel rendelkezik az ország. Mindenki, aki gázzal, lítiummal vagy gázolajjal rendelkezik, kutatásokat végez, hogy meglássa mekkora termelői és gazdasági kapacitásokkal rendelkezik, figyelembe véve a biztonsági vonatkozást is. Aki nem így tesz, az nem tiszteli az alkotmányt és a törvényt, valamint nem végzi el az államvezetői munkáját. A kormányok pedig, amelyek nem veszik figyelembe az ország természeti kincseit, azok nem végzik a munkájukat, összhangban a törvényekkel és az alkotmánnyal. Megismétlem, ha én vezettem volna akkor a kormányt, támogattam volna ezt a hozzáállást.”

A jelenleg ellenzéki politikus szerint ugyanakkor óriási lehetőség van a lítiumban és kiemelt fontosságú, hogy a kutatásokat befejezzék. Mint fogalmazott, a demokrata kormányok is ezért hagyták jóvá a felmérések folytatását.

Ana Brnabić, miniszterelnök kiemelte: „Köszönetemet fejezem ki a volt államfőnek Boris Tadićnak, hogy ő ezt elmondta, hogy igazolta azt, amit Aleksandar Vučić mondott, hogy a Rio Tinto 2004-ben jött. Ő ettől egy kicsit továbbment. Hozzátette: a Rio Tinto vállalat még 2003-ban kezdte meg a tárgyalásokat a Đinđić-kormánnyal. Az első szerződéseket és engedélyeket pedig 2004-ben kapta meg a Koštunica kormánytól. Egyezem  Tadićtyal, hogy egy ilyen projekttől nem szabad elállni, amíg nem látjuk a környezetvédelmi hatástanulmányt. Mi is erről beszélünk.”

Ha a környezetvédelmi hatástanulmány pozitív lesz, a kereskedelmi jellegű kitermelés 2026-os kezdetét követően a Jadar-völgyben folyó bányászat 2029-ben éri majd el teljes kapacitását. Ekkor évente 58 ezer tonna lítium-karbonátot fognak termelni, amivel a Rio Tinto a világ tíz vezető lítiumtermelőjének egyike lesz. A bánya negyven éves üzemelése alatt a vállalat 2,3 millió tonna lítium-karbonátot tervez kinyerni.

 

lítium
kitermelés
környezetvédelem
Közügyek

Most

Népszerű

A Gebi felvásárolta a Fidelinkát

A csantavéri Gebi cég megvásárolta az egykori szabadkai malomipari óriás, a Fidelinka védjegyét, malmait, silóit és tésztagyárát.

Agancsot gyűjtött, megölte a puma

Fiatal férfivel végzett egy puma Kaliforniában. A szerencsétlenül járt 21 éves férfi öccsével együtt gyűjtött elhullajtott agancsokat egy lakott területtől távol fekvő erdőben, amikor a puma megtámadta őket.