Magas infláció, drága hitelek - mikorra várható javulás?
Nemrég azonban a Szerbiai Nemzeti Bank bejelentette, hogy az infláció elérte a csúcsát, és ha a gazdasági folyamatok kedvezően alakulnak, csökkenő pályára lép. Ez pedig azt is jelenti, hogy nem emelik tovább a bankhitelek kamatait. Az adósok végre fellélegezhetnek.
Márciusban még 16,2 százalékos volt az évközi infláció Szerbiában, azután jött az április, és az inflációs ráta 15,1 százalékra csökkent. Ez ugyan még mindig magas szint, de ha a gazdasági trendek kedvezően folytatódnak, vagyis stabil lesz az energiahordozók és az élelmiszer ára, az infláció tovább csökkenhet 2023 folyamán. Ha minden jól alakul, a nehezén már túl vagyunk. A Szerbiai Nemzeti Bank szerint az év végére már egy számjegyű, 8 százalékos lehet az infláció, közben pedig Szerbia 2-3 százalékos gazdasági növekedést valósíthat meg. Utóbbihoz leginkább a kivitel és a közvetlen külföldi beruházások növekedése járul hozzá.
Három éve küzd az inflációval Európa, egy olyan országban pedig, mint Szerbia, ahol elszabadultak az árak, még az enyhe csökkenésről szóló hír is jónak számít.
Az infláció elleni küzdelem jegyében az utóbbi időszakban rendszeresen beavatkozott a Szerbiai Nemzeti Bank: emelte az irányadó kamatlábat, vagyis az alapkamatot, ez pedig megemelte a hitelek kamatait is. Májusban végre megszakadt a több hónapos trend, az alapkamat változatlan maradt: 6 százalékos. Ez a dinárhitelek használóit érinti, akik főként készpénzhitelt vettek fel – ők most fellélegezhetnek, mert nem emelkedik tovább a kamat.
Éppen ideje volt annak, hogy az infláció csökkenő pályára lépjen, mert voltak, akik nehezen tudták törleszteni a bankhitelüket és kifizetni annak növekvő árát, a magasabb kamatot. A devizahitelesek szintén kedvezőtlen helyzetbe kerültek. Az Európai Központi Bank jó ideje emelte az alapkamatot, ez pedig közvetlenül hatott a szerbiai devizahitelek törlesztőrészleteire. Az Euribor mínuszból kevesebb mint egy év alatt 3,5 százalékra nőtt. Emiatt egyes hiteleseknek megduplázódtak a törlesztőrészletei.
A szigorú monetáris politika hatással volt a hitelaktivitásra is: kevesebben vettek fel bankhitelt a magas kamatok és törlesztőrészletek miatt. És bár csökkent a hitelek iránti kereslet, a bankszektor stabil maradt. A Szerbiai Nemzeti Bank közölte, ezt az is bizonyítja, hogy rekord alacsony a problematikus hitelek szintje, még az olyan kedvezőtlen viszonyok közepette is, mint amilyen az elmúlt hónapokban volt. A gazdasági-pénzügyi mutatók is javuló félben vannak. Csökkent például az államháztartás hiánya. Ha figyelembe vesszük az összes befolyó bevételt és az összes kifizetést az állam számláján, a hiány 112 millió euró az első negyedévben. A múlt év ugyanezen időszakában az állam másfél millió eurós mínuszban volt. Csak az energiahordozókra 370 millió euróval többet költöttek tavaly, mint idén.
Szerbiában az áprilisban mért éves pénzromlás 15,1 százalékos volt, ami 3 százalékkal magasabb az észak-macedónnál és majdnem 5-tel a boszniainál. Montenegróban, Horvátországban és Szlovéniában már sikerült egyjegyűre csökkenteni az inflációt.
Elemzők arra számítanak, hogy csökken majd az élelmiszer ára, ha a mezőgazdasági idény legalább átlagosan alakul. És ha emellett az energiapiac is stabil marad, akkor jók a kilátások arra, hogy az infláció is mérséklődjön Szerbiában. Persze, erre az is hatással van, miként alakul a gazdasági és pénzügyi helyzet nemzetközi szinten, és a vezető országok központi bankjainak mennyire kell szigorítaniuk a monetáris politikájukon a továbbiakban – mindez ugyanis lecsapódik az olyan kis országokban is, mint Szerbia.
