A magyarországi importtilalom nem lendítette fel a sertésipart

A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a korlátozás nem befolyásolja a vajdasági tenyésztők helyzetét. A tiltás előreláthatólag egyébként fél évig lesz érvényben.

A törökfalusi Csernák család több mint 40 éve foglalkozik sertéstenyésztéssel. Fiuk, János három éve kapcsolódott be intenzívebben a gazdaság munkájába. Jelenleg 60 anyakoca van a farmon, valamint további megtermékenyített kocasüldők. A tenyésztő úgy véli, az állam részéről jó döntés volt, hogy megtiltotta a magyarországi sertéshús-behozatalt, annak ellenére is, hogy az afrikai sertéspestis jeleit vaddisznókban fedezték fel. Csernák János, sertéstenyésztő, Törökfalu: „Talán Magyarországnak és az államhatárnak köszönhetően egy kicsit védettek vagyunk a vaddisznó részéről, de tudjuk, hogy ez más úton is terjedhet könnyen. Egy picit félve, de viszont bízunk benne, hogy nem fog megtörténni nálunk a pestis veszély.”

Sokan abban reménykedtek, hogy a pestis miatti tilalom kedvez a vajdasági tenyésztőknek. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a pozitív hatás még várat magára. Borsos Csaba, gazdálkodó, Adorján: „Amikor ez az egész afrikai sertéspestis megjelent Magyarországon, és a tilalmat bevezették, rá pár napra nemhogy a sertés ára feljebb ment volna, hanem inkább még lejjebb ment.”

Hozzátette, hogy az Európai Unió egyes országaiban, mint Németországban, Szlovákiában és Horvátországban, az élő sertés felvásárlási ára az elmúlt egy hét alatt 7 centet emelkedett. Úgy véli, hogy ez az áremelkedés belátható időn belül Szerbiát is elérheti, és 5-10 dinárral növekedhet a sertés kilónkénti ára. Jelenleg megközelítőleg 140 dinárba kerül.