Meddig csúszik a fűtési idény, mennyire energikusan várjuk be a telet?

Utánajártunk, milyen is most az energiahelyzet az országban és környékünkön, mások hogyan kezelik a válságot, és milyen csapdákat kell esetlegesen elkerülniük az államoknak.

A meleg idő miatt Szerbia számos településén elhalasztották a fűtési idény kezdetét, és csak november elsejétől lesznek melegek a radiátorok. Az illetékesek szerint az ország ezzel jelentős mennyiségű földgázt spórol, a fűtőanyagra pedig nagyon kell vigyázni, az energiaválság térségünket sem fogja elkerülni.

Az utóbbi évben leginkább a szén drágult meg, majdnem 60 százalékkal, de a fa is 50 százalékot drágult, a pellettért pedig 34 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly. A legkevésbé a gáz ára ment fel, amely „csak” 8 százalékkal drágult, míg a villanyáramért körülbelül 15 százalékkal kell többet fizetnünk, mint tavaly októberben. Az energiaválság viszont valós probléma.

Radojka Nikolić, főszerkesztő, Biznis Magazin: „Nagyon fontos, hogy az emberek megjegyezzék, azok az okok, amelyek ehhez a válsághoz vezettek – ezek pedig elsősorban az infláció és az élelmiszerek, valamint az energiahordozók drágulása – továbbra is fennállnak. Ezek az okok az egész következő évünkben jelen lesznek. Nehéz év áll előttünk, nem kell a jövő télig számolnunk, de nehéz év áll előttünk, amelynek során marad a magas infláció és a bizonytalanság ezen a területen. Ezt nem szabad elfelejteni."

Még mindig a gáz a legolcsóbb. Az orosz gáz már nem érkezhet az Északi Áramlaton, viszont teljes kapacitással működik a Török Áramlat, amely Szerbián és Magyarországon is áthalad. Szerbia a nyár folyamán feltöltötte az udvarnoki gáztározót, ahonnan 500 millió köbméter gázt használhat fel, valamint biztosította azt a további 500 millió köbmétert is, amelynek magyarországi tárolásáról Aleksandar Vučić köztársasági elnök állapodott meg Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

Az Oroszország elleni uniós szankciók miatt viszont a gáz ára is emelkedik, és Szerbia ugyan nem csatlakozott a megszorító intézkedésekhez, nem zárható ki, hogy az európai uniós tagság érdekében kénytelen lesz meghozni ezt a döntést. Akkor pedig le kell mondania a viszonylag olcsóbb orosz gázról.

Ana Brnabić, miniszterelnök, Szerbia: „Befejezéséhez közeledik a kostolaci hőerőmű B3 blokkjának a kiépítése, ami további MW-ot jelent az energetikai rendszerünknek. Befejezzük a gázinterkonnektorokat Bulgáriáig, ami alternatív útvonalat biztosít a gáz számára, és összeköt minket a görögországi cseppfolyósított gázterminálokkal. Folytatjuk a Buk-Bijela vízerőmű kiépítését Bosznia-Hercegovinában a boszniai Szerb Köztársaság Villanygazdaságával, ami az elektromosenergia-hálózatunk számára további 115 MW-ot jelent. El kell kezdenünk a reverzibilis vízerőművek építését Bistricán és a Vaskapu 3-on, hogy egyensúlyt biztosítsunkm néhány ezer megawattot a megújuló energiaforrásokból a jövőben. A kőolajvezetékek kiépítésén is dolgoznunk kell annak érdekében, hogy diverzifikáljuk a forrásokat és az ellátási útvonalakat a nagyobb energetikai fenntarthatóság, biztonság és Szerbia függetlensége érdekében. Nem támaszkodhatunk csak egyetlen forrásra vagy egyetlen partnerre, különösen, ha ezek a felek megbízhatatlannak bizonyulnak, és az energetikai kérdések politikai leszámolásra és politikai célok elérésére használják."

Ennek a projektnek a keretében csatlakozna tehát rá Szerbia a Barátság kőolajvezetékre, amely több mint négyezer kilométeren át szállítja a kőolajat Oroszországból Németországig. A további 128 kilométeres szakasz kiépítése körülbelül 100 millió euróba kerülne, Szerbia azonban biztosítaná a maga számára a kőolajellátást Oroszországból.

Magyarország kőolajszükségletének 65 százalékát fedezi a Barátság vezetéken érkező energiahordozóval. Szerbia viszont valójában nem függ annyira az orosz kőolajtól, mint Magyarország, a tavalyi évben például csupán a kőolaj 20 százalékát vásárolta Moszkvától.

Egyelőre azonban csak egyetlen irányból érkezik kőolaj Szerbiába, az pedig az Adria kőolajvezeték, amely a Krk szigetén található Omišaljból vezeti el az energiahordozót a pancsovai finomítóig.

Zorana Mihajlović, volt energiaügyi miniszter: „A kőolajvezeték stratégiai dolog. Nemcsak arról a vezetékről van szó, amelyik Újvidékről Magyarországra megy, és az első állomása Szeged, majd Budapest. Ez gyakorlatilag Újvidéktől Pancsováig, Pancsovától Nišig, Ništől Szkopjéig, Szkopjétól pedig gyakorlatilag kétfelé ágazik, az egyik ág Szkopjétól Szalonikiig vezet. Ez a vezeték már létezik, fel kell újítani. A másik ág pedig Szkopjétól az albán kikötőig vezet. Ez Szerbia számára a következő dolgokat jelenti. Ez egy komoly kőolajvezeték, komoly projekt, amelynek teljes becsült értéke 700-800 millió euró. De ami fontos, hogy minden, ami az albán kikötőbe érkezik, minden, ami a szaloniki kikötőbe érkezik, bármilyen tankhajó, bármilyen kőolajjal, orosz, nem orosz, bármilyen, könnyű, nehéz, az mind belefolyhat abba a vezetékbe, és Szerbia nemcsak az Adria kőolajvezetéktől függne, nemcsak egy vezetéktől."

A válságot minden ország a maga módján igyekszik kezelni. A melegebb éghajlatú Olaszországban és Spanyolországban igyekeznek minél későbbre halasztani a fűtési szezon kezdetét. Magyarország például néhány közös megoldási javaslatot elfogadhatatlannak tart. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, Magyarország szerint a jó, valós és hosszú távú megoldás az lenne, ha elárasztanák földgázzal az európai piacot, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon minél több földgáz érkezzen.

„Az Európai Bizottság egy olyan javaslatot is készít elő, hogyha egy tagország 472 millió köbméternél nagyobb mennyiségű földgáz beszerzésére szeretne szerződést kötni, azt előre jeleznie kell a bizottságnak, hogy aztán az Európai Bizottság valamifajta megjegyzéseket tegyen ehhez. Most nyilvánvalóan ez nonszensz, vörös vonal, elfogadhatatlan, ilyenbe soha nem fogunk beleegyezni, mert ez a nemzeti hatáskörök súlyos megsértése lenne. Az minden egyes tagországnak a saját joga, hogy eldöntse, hogy milyen energiahordozókat vásárol, milyen mennyiségben, kitől, milyen árformula alapján, és így tovább."

Magyarország célja egyébként az, hogy a következő harminc évben a mostani 11,5 milliárdról 3-4 milliárdra csökkentse az gázfogyasztását. A tervek szerint a mintegy 70 százalékban gázzal üzemeltetett távfűtési rendszereket teljes mértékben geotermikus energia váltaná fel.

Amíg mindenki szabadulna az orosz gáztól, felmerült egy újabb veszély. Európai uniós szakértők arra figyelmeztetik Brüsszelt, hogy az orosz gáztól történő szabadulás vágyától vezérelve nehogy átessenek a ló másik oldalára, és az amerikai gáztól váljanak függővé.