Mélyponton van a szerbiai tejtermelés

A szarvasmarha tenyésztést és tejtermelést egy-egy vajdasági községben a bikahízlalás és a húsmarha- tenyésztés váltja fel.

Napi ezerötszáz liter tejet termel a tornyosi Fábrik Péter. Most 32 fejőstehenet tart. Nem gondolkodik a fejlesztésben és a bővítésben, mert a literenként 33 dináros ár alig fedi a napi kiadásokat - mondta, és hozzátette: „A tej minőségét egyre jobban ellenőrzik, egyre nagyobbak a követelmények, és egyre több levonással, vagyis mínusz árral találkozunk, úgy a zsíregység, a protein és a szárazanyaggal kapcsolatban, eddig csak extra tejnél ha nem volt szomatikus sejt és baktérium, akkor volt levonás, most már lassan mindenre lesz levonás, szóval, inkább romló tendenciát mutat.”

Pósa Zoltán gazdaságán két évtizede nevel bikákat. Mint mondja, könnyebb a tartásuk, mint a fejősteheneké, de a nyereség nem a legjobb. Sőt az állami támogatás is késik. „Aki hivatalos vágóhídra adja el a vágóborját, bikáját, minden borjúra jár tízezer dinár. Az elmúlt esztendőben felére kaptuk meg a támogatást, bizonyos okokból visszaküldték, hogy nem felelt meg ez a papír, az a papír, mondjam azt, hogy körülbelül ötven százalékra kaptuk meg a támogatást.”

A tejtermelés kellemetlenségeinek hátat fordítva Bálint Jenő a húsmarha tenyésztést állította be gazdaságán. A kifizetődőség miatt választotta a nagytestű, ám kis igényű állatokat. „Elég jó áron lehet ezeket a húsmarha borjúkat is értékesíteni, de ha vágóba megy a tehén, azokat is jó áron lehet értékesíteni. Jól megfizetik meg keresik is ezeket a teheneket, jó áron lehet értékesíteni.”

A gazdák szerint a hazai tejtermelést, még az állami 7 dináros prémium mellett is, a nagy és zárt rendszerű farmok veszik át, míg a kisgazdaságok inkább a kiviteli lehetőségeket megragadó húsmarha tenyésztésre kellene, hogy áttérjenek. A közelmúltban a Törökországgal és Kínával való megkötött egyezmény némi reményt jelenthet a vajdasági állattenyésztőknek is.