Milyen hatásai vannak az alapvető élelmiszerek árbefagyasztásának?

A szakemberek szerint rövid távon stabilizáló és pozitív szociális hatása lehet ennek az intézkedésnek.

Egy hét telt el azóta, hogy a szerb kormány befagyasztotta az alapvető élelmiszercikkek árát. Utánajártunk, mit tapasztalnak azóta a szabadkai vásárlók. Varga József szerint megállt a drágulás, de az árakat nem állították vissza a kereskedők a november 15-ei szintre. „Nem nőttek tovább, a lisztnek az ára ugyanaz, mint a múltkor volt, amikor fel lett emelve, éppen megfigyeltem. A húsokat annyira nem figyeltem. Szerintem azok is a régi áron maradtak, nem mentek vissza.”

Rotár Éva szerint az árak befagyasztása helyett inkább másra kellene odafigyelni. „Nem egyezek azzal, hogy például a fokhagyma, a vöröshagyma, a bab, a krumpli külföldről jöjjön. Például a kínai piacról, miközben mi termőföldön élünk. Szerintem a miénket kellene forgalmazni.”

Nem Szerbia az egyetlen ország, ahol jelenleg hasonló intézkedésekkel próbálják kivédeni az árak elszabadulását – mondja Zombori Imre közgazdász. Hozzátette, Szerbiában ennek pozitív hatása lesz, különösen a közelgő ünnepek miatt, amikor az emberek egyébként is többet költenek. „Az áraknak nem engedik meg az időszakos burjánzását. A gazdaságelmélet szerint, ha ilyen különleges feltételek állnak fenn a piacon, akkor rövid távon ezeket szabályozással ki lehet védeni. Hosszú távon gyakorlatilag ez majdnem mindig áruhiányhoz vezet azoknál a cikkeknél, amelyeknél az árak be vannak fagyasztva.”

Az árakat nem minden boltban emelték egyidejűleg és egyforma mértékben, ezért most is lehetnek köztük különbségek. Žarko Malinović, titkár, Szerbiai Gazdasági Kamara: „A piaci árakat nem a kereskedők diktálják, a kereskedelmi árrés már évek óta nem változott. Az ilyen intézkedés azért jó, mert pozitív üzenetet továbbít a fogyasztóknak, hogy az árak stabilak a hazai piacon.”

Az árkorlátozás megszegéséért a kereskedők 100 ezertől 2 millió dinárig terjedő pénzbüntetésre számíthatnak, sőt hat hónaptól egy évre felfüggeszthetik a működésüket. A termelők spekulációinak kivédésére az előírás szerint az alapvető élelmiszereket gyártó cégek nem csökkenthetik az áruszállítást a tavalyi átlaghoz képest.