Nagyobb támogatások az állattenyésztés fellendítése érdekében (videó)
2017.03.12
13:02
Az eredményes gazdálkodás a több lábon állással, vagyis a növénytermesztés és az állattenyésztés ötvözésével érhető el a szakemberek szerint. A szerbiai mezőgazdasági minisztérium most nagyobb támogatásokkal szeretné fellendíteni az állattartást. Általánosítani nem lehet, de minden esetben a gazdaságosságra és az előírások betartására kell törekedni – mondják a gazdák.
17 anyakocát és annak malacait neveli Fekecs József zentagunarasi gazdálkodó. Akármilyen ingadozó is volt az utóbbi időben az ágazat, a tejtermelésről tért át a malacnevelésre.
Fekecs József, sertéstenyésztő, Zentagunaras: „Megindult a malac ára felfelé, jelen pillanatban is talán nagyobb a kereslet, mint a kínálat, ez azt eredményezte, hogy szinte hetente javul az ár, hallomásom szerint 240-250 dinárnál tartunk, én egy jó hete 220-ért adtam el, akkor még annyi volt, egy továbbhízlalásos fiatalembernek, ő csak továbbhízlalással foglalkozik, de most hallom, hogy 10-20, sőt 30 dinárral is többet adnak ettől az ártól.”
Pangás most a tejtermelésben van. A kistermelők nehezen tesznek eleget a felvásárlók feltételeinek, sokan meg is váltak az állománytól. A nagyobb gazdák is a megélhetés szélén állnak a 35 dináros tejárral. Beruházásra, korszerűsítésre lenne szükség, de az sokba kerül.
Fábrik Péter, tejtermelő, Tornyos: „Nagy invesztíciók kellenének ahhoz, hogy egy európai uniós követelménynek mi eleget tudjunk tenni, az meg rengeteg pénzt emésztene fel, ami azért elgondolkodtató, hogy a mostani tejhaszonkulcs, ami létezik, ehhez nagyon kicsike.”
A kisebb gazdasággal rendelkező termelők a látszólag igénytelenebb állatok tartásával próbálnak fennmaradni. A kishegyesi Hegyi család 80 kecskét tart. Tervezik az állomány bővítés, ám nem a tej, hanem a hús miatt. Hegyi István, kecsketenyésztő, Kishegyes: „Nagy mennyiségű tejterméket nem tudunk feldolgozni, szeretnék áttérni a húsfajtára, ez a bur fajta, ezt szeretném folytatni, mivel úgy látom, hogy nagyobb jövője van, mert mindenki ráment a tejtermékre, ezek a nagyok, akiknek több száz, vagy ezer kecskéjük is van, és mindenféleképpen szeretnék a húsfajtára rámenni.” Hogy valójában merre fejlődik valamennyi állattenyésztési ágazat, az több tényező függvénye. Bár a minisztérium nagyobb támogatással serkenti a termelőket, szerintük mégis a biztos piac és a biztos felvásárló, egy-egy ágazatban a zökkenőmentes kivitel jelentené a vajdasági állattenyésztés fellendülését.
A kisebb gazdasággal rendelkező termelők a látszólag igénytelenebb állatok tartásával próbálnak fennmaradni. A kishegyesi Hegyi család 80 kecskét tart. Tervezik az állomány bővítés, ám nem a tej, hanem a hús miatt. Hegyi István, kecsketenyésztő, Kishegyes: „Nagy mennyiségű tejterméket nem tudunk feldolgozni, szeretnék áttérni a húsfajtára, ez a bur fajta, ezt szeretném folytatni, mivel úgy látom, hogy nagyobb jövője van, mert mindenki ráment a tejtermékre, ezek a nagyok, akiknek több száz, vagy ezer kecskéjük is van, és mindenféleképpen szeretnék a húsfajtára rámenni.” Hogy valójában merre fejlődik valamennyi állattenyésztési ágazat, az több tényező függvénye. Bár a minisztérium nagyobb támogatással serkenti a termelőket, szerintük mégis a biztos piac és a biztos felvásárló, egy-egy ágazatban a zökkenőmentes kivitel jelentené a vajdasági állattenyésztés fellendülését.