Nem áll le a kőolajszállítás Szerbiába május 15-től
Így május 15-e után is működik majd az adriai vezeték, és biztosított lesz az üzemanyag-ellátás.
Az Oroszország ellen bevezetett EU-s szankciók miatt az Adria-kőolajvezetéket működtető horvát JANAF, azaz a Jadranski Naftovod márciusban jelezte, hogy május 15-től leállítja az olajszállítást a Szerbiai Kőolajipari Vállalatnak. Mint ismeretes, a NIS többségi tulajdonosa az orosz Gazpromnyeft. Ha az Adriai Kőolajvezetéken keresztül nem jönne többé olaj az azt jelentené, hogy az ország egyik napról a másikra üzemanyag nélkül maradna. A Horvátországon keresztül érkező orosz kőolaj a pancsovai és az újvidéki finomítókban kerül feldolgozásra.
Az Adria-kőolajvezetéket működtető horvát JANAF évente mintegy 3,2 millió tonna nyersolajat szállít Szerbiába. A napokban arról cikkezett a sajtó, hogy ez megváltozhat. Az ukrán háború miatt az Oroszország ellen bevezetett szankciók ugyanis a JANAF és a Szerbiai Kőolajipari Vállalat között megkötött nyersolajszállításra is vonatkoznak.
Tomislav Mićović, a Szerbiai Kőolajipari Vállalatok Egyesületének főtitkára stábunknak elmondta: a Szerbiában elfogyasztott üzemanyag jelentős része a JANAF szállításának köszönhetően jut el ide. Hosszú távon működő alternatív megoldás nincs arra, hogy az ország máshonnan tudjon ekkora mennyiségű kőolajhoz jutni, legfeljebb a környező országok segíthetik ki ideiglenesen Szerbiát: „A hagyományos piacokról, ahonnan most is érkezik a kőolaj hozzánk. Mindenekelőtt a MOL budapesti és pozsonyi olajfinomítóiból. Továbbá az OMV osztrák és romániai olajfinomítóiból. Végül pedig itt van még a konstancai kikötő, ami potenciálisan a legnagyobb lehetőség. Az onnan érkező üzemanyag jelenleg nincs olyan nagy mértékben jelen a szerbiai piacon, viszont jelentős lehetőségnek számít. Ezekre a forrásokra tudunk számítani. Természetesen nem akkora mértékben, hogy kielégítsük azokat a szükségleteket, amiket most a pancsovai olajfinomító ki tud elégíteni, de jelentősen növelni tudnánk a behozatalt."
A szakember szerint Szerbiának jelenleg van elegendő nyersanyagolaj-tartaléka. A stratégiai tartalékok biztosításán ugyanakkor dolgoznia kellene az országnak. Elsősorban azon kellene munkálkodni, hogy növeljék a tartályokban lévő mennyiségeket. Ami az üzemanyagárak befagyasztását illeti, Tomislav Mićović szerint az ilyen intézkedések csak rövid távon lehetnek eredményesek, hosszú távon inkább csak zavart okozhatnak a piacon. A szerb kormány a napokban döntött arról, hogy április 30-ig fenntartja a benzinárakra vonatkozó árstopot: „Az effajta befolyásolás könnyen ellátási zavarokat okozhat a piacon. Mi a kezdetektől fogva ezen álláspont mellett álltunk ki. Ha az állam egy ilyen szabályozással rövid távú gyors intézkedéseket akart, melyek orvosolják a helyzetet, akkor ebben sikeresek voltak. De a szabályozás nem lehet hosszú távú megoldás. Az olajcégek üzletelése ilyen körülmények között nagyon nehéz, és voltak olyan időszakok, amikor a kiskereskedelmi ár jóval alacsonyabb volt, mint amilyen áron a benzinkutak tulajdonosai, sőt a nagykereskedők is a finomítói piacon vásárolni tudták az üzemanyagot. Mi amellett állunk ki, hogy az ilyen befolyásolások szűnjenek meg, illetve engedjük ezt át magának a piacnak. Ha az állam alacsonyabb árakat akar, akkor az állami adók szegmenséhez kell nyúlnia. Ezt már meg is tette: 20 százalékkal csökkentették a jövedéki adót. Jelenleg körülbelül 12 dinárral lennének magasabbak az üzemanyagárak, ha az állam nem mond le a jövedékeiről. Ez tulajdonképpen azt mutatja, hogy Szerbiában az ár 2 euró felett lenne. Sőt, elérhetné a 2 és fél eurót is, amilyenek most az árak azokban az országokban, ahol nincsenek befagyasztások. Mindez a világpiacokon történő mozgások következménye, és ezektől nem tudjuk elszigetelni Szerbiát. Tehát vagy átengedjük magunkat a magas áraknak, de úgy, hogy legyen elég üzemanyag, vagy ha az állam tenni akar valamit, akkor sajnos a költségvetés kárára, de az adócsökkentés lenne a megoldás. Szerintem ez a fordulópont, ami az energiaforrások jövedéki adóztatásának a politikáját érintően történik mindenféleképp bekövetkezett volna valamikor a jövőben. Olyan időket élünk, amikor minden energiaforrás drága. Az áram, a gáz, a kőolaj, és az államok nem számíthatnak olyan nagy bevételek befolyására a költségvetésekbe, amilyenek a korábbi időszakban voltak. A dohány, az alkohol, az üzemanyag hagyományos bevételi források minden költségvetés esetén, de az olajszármazékok, melyek mindent hajtanak, ami itt körülvesz bennünket. A közlekedés túlnyomórészt az olajszármazékoknak köszönhetően tud működni. Nem lehet tovább az eddigi módon adóztatni, mert akkor zavarokat fog okozni a gazdaság más szegmenseiben."
Délben azonban jó hírek érkeztek Brüsszelből. Szerbia lekerült a kőolajimport tilalmát tartalmazó szankciós listáról, tehát mentesül az oroszországi olaj- és gázimporttal kapcsolatos szankciók alól. Ez azt jelenti, hogy május 15-e után is biztosított lesz az üzemanyag-ellátás, amelyet Szerbia továbbra is az adriai vezetéken keresztül hoz be.
