Nemcsak a hagyma, az ára is csípi a szemünket

A bevásárlóközpontokban kilogrammonként közel 200 dinárt, míg egyes piacokon akár 250-300 dinárt is kérhetnek kilogrammjáért. Stábunk a szabadkai piacon annak járt utána, mennyire kell a zsebbe nyúlnia annak, aki vöröshagymát szeretne venni.

Nemcsak a hagyma, hanem az ára is csípi a szemünket, ugyanis extrém áremelkedést tapasztalhatunk a vöröshagyma esetében a piacokon. A korábbi 70 és 90 dináros ár helyett, most kilogrammonként akár 180-200 dinárt is fizetnünk kell. Az árusok szerint a jövőben további emelkedés várható.

A szabadkai Tejpiacon 170-180 dinárért juthatunk vöröshagymához.

Bacslia Guszti: „Én akartam valamelyik nap venni három kilót, de amikor megláttam az árát, rögtön meggondoltam magam, és másfelet vettem, úgy körülbelül, mert túl drága volt. Tehát azelőtt utoljára, amikor vettem, akkor 70 dinár volt kilója, most pedig 180. Úgyhogy találtam aprókat, de az 150 dinár volt, de nagyon drága, minden nap drágább és drágább.”

Futó Margit: „Vásárolom a piacon a vöröshagymát, de most nagyon nagyon drága, nem tudom, hogy miért, és hogy hogy ment fel ennyire az ára, nagyon nagyon sok.” 

Az árusok szerint a vásárlók többsége az extrém áremelkedés miatt többnyire inkább újhagymát, a most furcsamód némileg olcsóbb lila hagymát vagy vöröshagymából az egy főzéshez éppen elegendő mennyiséget vásárolja meg.

Csonka Éva, árus: „Előtte 50-60 dinár volt kilója, meg 80 és aztán meg egyből felszaladt 150-160-ra, meg 180-ra. Azt mondják, hogy nincsen. A tavalyi idő nagyon tönkretette, a nap és arra Kelebián, amerre én is lakok olyan sok hagymát termeltek és most zölden termelik, de később, mikor szedni kell ezt a másik fajtát, akkor nem lett nekik, nagyon kevés, fele annyi, mint évekkel ezelőtt.” 

Szerbiában 2022-ben több mint 4100 hektáron 35 ezer tonna vöröshagyma termett, ami az előző évek átlagértéke. A tavalyi időjárás nagyban hozzájárult a terméskieséshez, ami kihatott az árakra is - hangsúlyozta Žarko Ilin, az újvidéki Mezőgazdasági Kar tanára a szerb közmédiának adott interjújában: „A hagyma egy része egy betegség megjelenése miatt került sajnos szemétlerakóba, míg egy része a biogáz üzemekben végezte és az export növekedése miatt elsősorban Románia, Bulgária, Észak-Macedónia, Albánia és Bosznia-Hercegovina piacára, ez pedig tovább csökkentette a szerbiai piaci kínálatot.”

A drasztikus áremelkedést egyebek között a helyi hagymatermesztés területének csökkenése, az eltarthatóság miatti gondok, a túlzott export, valamint a drága importfajták piacon való megjelenése okozta - mondják a szakemberek.