Orosz–ukrán válság: A gazdasági következmények már Vajdaságban is érezhetők
Óriási gondot jelent az, hogy az egekbe szökik az energia- és üzemanyagár, az infláció pedig egyre nagyobb méreteket ölt.
A részletekről Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara stratégiai elemzésekkel megbízott részlegének illetékese nyilatkozott Belgrádban.
Az orosz–ukrán konfliktus gazdasági hatásai nem fogják elkerülni Szerbiát sem. Ez nyilvánvaló. Mi az, amit már most érezhetünk, és mi várható? Milyen hatással lehet a szerb gazdaságra, ha ez a konfliktus hosszabb ideig tartana? Mely szektorok vannak a legnagyobb veszélyben?
„Egy nagy gazdasági válsággal kell szembenéznünk, ami politikai tényezők következménye. Emiatt óriási a bizonytalanság. Az tény, hogy elsőként konkrét cégeket sújt a helyzet, azokat, amelyek Ukrajnával és Oroszországgal kereskednek. Gondjaink vannak a határátkelőhelyeken. Még mindig vannak olyan kamionjaink, amelyek ott rekedtek a határátkelőknél, Nyugat-Ukrajnából Romániába, Magyarországra vagy Szlovákiába tartva. A Szerbiai Gazdasági Kamara erőfeszítéseinek köszönhetően, és természetesen a külföldi kollégáink együttműködésének hála, sikerült egy részüket kiszabadítani, de még mindig ott vesztegel mintegy tíz kamion, melyeknek ugyanaz a problémájuk. Reméljük, hogy a erőfeszítéseinknek meg lesz az eredménye. Másrészt pedig fontos elmondani, hogy olyan cégekről van szó, amelyek Ukrajna és Oroszország területére szállítottak árut. Az adatok szerint 2021-ben ez a kivitel körülbelül egymillió eurót tett ki. Ez a kivitel gyakorlatilag ebben az évben teljesen veszélybe került, mert Ukrajnával jelenleg teljesen lehetetlen a kereskedelem, és az orosz piac is egyre elérhetetlenebb a cégeink számára. Ennek okai a rubel értékvesztése, a magas szállítási költségek és a bizonytalanság a határátkelőhelyeken, valamint ennek a politikai helyzetnek a további alakulása. Különösen fontos megemlíteni, hogy tovább erősödik az inflációs nyomás, főként a lakosságra, a drágulások miatt, ami a vásárlóerő csökkenését idézi elő, de nagy nyomás nehezedik a termelőkre is, akik Oroszországból szerzik be a nyersanyagokat, főként energiahordozókról van szó, és már csak amiatt is, mert már így magas az infláció. Vannak adataink az eurózónából, miszerint az infláció februárban 5,8%-os, tehát rekord magasságú. Ez természetesen Szerbiára is kihatással lesz. Megtörténhet, hogy a pénzromlás meghaladja a 10%-ot is, és az idei évre tervezett növekedési ütemet is fontos megemlíteni. Tehát az egyes cégektől eljutottunk a makrogazdasági keretig. Az idei évre tervezett növekedési ráta az infláció miatt, az országon belüli keresletcsökkenés miatt, a külföldi áruforgalom nagyobb hiánya és az energiahordozók drágulása miatt, alacsonyabb lesz.”
A Szerbiai Gazdasági Kamara sürgős intézkedéseket jelentett be a következmények enyhítésére. Mit tudhatunk ezekről az intézkedésekről? A szerb kormánynak is zöld fényt kell adnia ehhez. Mikor kerülhet ez a szerb kormány elé, és tulajdonképpen mit tartalmaznak ezek az intézkedések?
„A Szerbiai Gazdasági Kamara az üzleti közösség képviselője, és ezzel együtt stratégiai partner a szerb kormány gazdasági intézkedéseinek meghatározásában. Ugyanúgy, mint a világjárvány ideje alatt, amikor a válságtörzs részét képeztük a gazdasági kérdések terén. Így most is bevontak bennünket a munkába, sőt, ez a válság előtt is már beszéltünk a kormánnyal, konkrétan február 24-én, és azt várjuk, hogy megtalálják a támogatás módját, természetesen a lehetőségekkel összhangban, elsősorban a költségvetéstől függően. Mivel még mindig érezzük a járvány okozta következményeket, ezért a további pénzügyi támogatás lehetősége korlátozott. De hisszük, hogy bizonyos módon hasonló intézkedéseket alkalmaz majd az állam, mint a járvány idején, azzal, hogy ez nagyon szelektív lesz, csak azokra a cégekre terjed majd ki, amelyek a kérdéses piacokon érdekeltek akár kivitel, akár behozatal formájában, és persze azokra is, akik jelentősen kapcsolódnak hozzájuk. Ha valakinek csak minimális velük az együttműködése, azok nem számíthatnak rá. Ami még nagyon fontos, sok függ majd bizonyos értelemben a politikai nyomástól is a gazdaság tekintetében. Amit a Szerbiai Gazdasági Kamara képviselőjeként mondhatok, az az, hogy mi egyszerűen nem tudjuk megérteni, gazdasági szakemberekként nem tudjuk elfogadni, amit Nyugat-Európában, illetve az Európai Unióban és természetesen Oroszországban mondanak, hogy politikai érdekből készek a gazdasági veszteségekre is. Ez számunkra érthetetlen.”
Ha a szerb–orosz árucseréről beszélünk, az vajon működhet-e valamilyen más csatornákon keresztül, kihagyva Ukrajnát?
„Működhet, léteznek alternatív útvonalak például a balti országokon keresztül, de eddig túlnyomórészt Ukrajnán keresztül ment az áru. Nagyon korlátozottak a lehetőségek a Fekete-tengeren keresztül, másrészt itt van ez az útvonal Törökországon, Azerbajdzsánon, Grúzián keresztül, de az nagyon komplikált, és túlságosan drága, különösen az emelkedő energiaárakra való tekintettel. Ma reggelig, vagyis a mai nappal bezárólag az energiaárak felszöktek, a kőolaj 45%-kal, a földgáz mintegy 25%-kal drágult, és közben a gabonafélék ára is növekszik. Ezek mind olyan dolgok, amik lehetetlenné teszik, hogy Oroszországgal kereskedjünk, elsősorban a rubel értékvesztése miatt. Amikor a rubel mintegy 50%-kos leértékelődéséről beszélhetünk a válság kezdete óta, vagyis az utóbbi hét napban, akkor egyszerűen az orosz piac kereslete a külföldről származó termékek iránt gyakorlatilag legalább a felére csökken.”
