Vajdaságban mintegy egymillió hektár földterület vár vetésre
Az időjárási körülmények miatt egyes körzetekben nem zavartalan a tavaszi munka, késik a vetés.
Vajdaság nagyobb részén jól halad a tavaszi kapások vetése. Az észak–bácskai vidéken, a gyengébb talajokon azonban késik a munka, mert áll a víz a földeken. Fehér Csaba gazda árpatáblájáról némileg sikerült lecsapolni a vizet, de jól látszik, hogy a gabona sárgul, úgymond „befulladt” a vízbe. Jelentős lesz a terméskiesés és a tavaszi kapások vetését sem kezdheti el: „Ezek szikes típusú talajok, sütős földek, és ha több a csapadék, ezeken megáll a víz, viszont ha nincs eső, akkor meg az a baj, mert a szárazság a probléma, mert akkor már júniusban bármi megsül benne, korai vetéseket azért szoktunk ezekbe tenni, hogy azok lejönnek, mire a forróság bejön.”
Megcsappant a takarmány az ilonafalvi Balázs Tibor gazdaságában, ezért legeltetéssel pótolja a kiesést. A gyengébb minőségű talajon nem számít rekordtermésre. A vetés késik, mert lassan szárad a talaj: „Május elseje előtt nem lehet nem nagyon lehet rámenni, ahol nem is áll a víz, nagyon el vannak ázva a lapos földek. Itt nálunk vagy rétes, vagy szikes talaj van, tehát mi nagyon ki vagyunk a talajnak szolgáltatva.”
Az óbecsei községben a több napos szél jól kiszárította a magágyat, meg is kezdték a munkát a termelők. Drapos Rudolf húsz hektáron gazdálkodik. Vetés-szerkezetébe szinte minden növényt beiktat, mert a szélsőséges időjárás miatt már nem lehet csak egy haszonnövényre alapozni. A munka jó ütemben halad: „A földek most már eléggé ki vannak száradva, csinálni kell, nincs mire várni, mert az idő megy.”
A tavaszi beruházás nagy mennyiségű forgótőkét igényel. A tavalyi szárazság levette a vámot a haszonról, így a termelők zöme hitelből alapozza meg a vetést. A hektáronkénti 4000 dinár közel sem elegendő a költségekre, nehéz lesz pozitívan gazdálkodni – mondják a termelők.