Végéhez közeledik az őszi vetés Észak-Bácskában
Az észak-bácskai határban a gazdák nagyjából a termőterületek 90 százalékán végeztek az őszi vetéssel. Először az olajrepce, majd az árpa, utána a tritikálé, végül a búza vetőmagja került a földekbe.
Rihter Ferenc a sándori szállások környékén még mindig a búzát veti. Az optimális vetési időszak a korábbi években október derekán ért véget. A szabadkai férfi azt mondta, idén nagyon nehezen indult el az őszi vetés, mert egy szárazsági hullám sújtotta a vidéket, emiatt nehéz volt a bemunkálás, az őszi szántás sok helyen el is maradt, mivel a talaj alulról száraz, a tetején pedig göröngyös volt. A szabadkai termelő kiemelte: „Ez az eső nagyon jól jött a vetéseknek, meg ami nincs elvetve, annak is jól jött, hiszen nagyon kemények voltak a földek és nehezen lehetett bemunkálni őket, úgyhogy mindenre jól jött az eső.”
Eddig több mint 25 ezer hektárt vetettek be kalászosokkal a szabadkai határban. 20 300 hektár van bevetve búzával, 4300 árpával, 600 hektáron pedig egyéb kalászosok magja került a földbe - mondta el Bognár Pásztor Hajnalka. Olajrepcét is vetettek, mintegy négyezer hektáron. Egyre melegebb van ősszel, így a korábbi optimális vetési határidő, ami október 25-én járt le, mára már kitolódott - tette hozzá a növényvédelmi szakmérnök. Az árpa magja viszont idén korán földbe került, ez gondot okozhat, mivel a növény korán kikelt. Bognár Pásztor Hajnalka kifejtette: „Eléggé jó, kifejlett állapotban fog bemenni a télbe, félő, hogy olyan állapotban, ami már nem az áttelelési állapotot jellemzi, ez a bokrosodás fázisa. Jó idők voltak, meleg volt, sőt voltak olyan hőmérsékletek is, amik abszolút nem az őszre jellemzőek október folyamán. Ez több káros hatást is jelentett a kalászosok számára.”
Megjelentek ugyanis a kártevők, az árpákon a levéltetű kolóniák. Az elmúlt napok hideg, talaj menti fagyos éjszakái viszont remélhetőleg gyérítették a populációt - reménykedik a szakember. Arra figyelmeztetett, hogy a levéltetvek veszélyes növényi vírusok terjesztői a gabonáknál.
