Virágzik az ingatlanpiac Szerbiában
Ellentétben a legtöbb európai ország ingatlanpiacával, ahol a hitelárak emelkedése miatt stagnálás, sőt visszaesés volt tapasztalható, Szerbiában már negyedik éve nő a forgalom és az árak is. Szakértők előrejelzései szerint hamarosan nálunk is stabilizálódhatnak az árak.
Szügyi Rezső ingatlanügynök elmondta, négy évvel ezelőtt Szabadkán az új építésű lakások négyzetméterenkénti ára nem haladta meg az ezer eurót. Azóta 40-50 százalékkal nőttek az árak, tehát négyzetméterenként 1400-1500 euró egy új lakás. A régi, használt lakások ára négy éve 600 euró körül mozgott, most viszont a felújított régi lakások ára is több, mint ezer euró négyzetméterenként. „Jelentkeztek itt olyan tényezők, amire mondjuk egy évvel ezelőtt még úgy nem is nagyon számított senki. Megjelentek a külföldi vásárlók. Többek között az orosz és ukrán vásárlók, akik egy évvel ezelőtt még nem voltak a piacon. Az ő igényeik szerint a vásárlás megnövekedett és a kereslet, így növekedtek az árak is. Megjegyzem, az orosz vásárlók körültekintőek, alaposan megnézik azt, hogy mit vásárolnak, tehát nem azonnal nyitják a pénztárcát, hanem alaposan körülnéznek a piacon, mielőtt ez megtörténik.”
A legdrágább ingatlanok továbbra is a fővárosban vannak. Csak a Belgrád a vízen tavaly mintegy félmilliárd eurót keresett, másfél ezer lakás eladásával, egy négyzetméter 10 ezer euróba került. A legdrágább lakás, a Belgrád toronyban két és fél millió euróért kelt el. Bojan Bulatović, értékesítési igazgató, Belgrád a vízen: „Észrevehető, hogy az EU-ból, a skandináv országokból, az USA-ból, sőt Ausztráliából is érkeznek hozzánk vevők és érdeklődnek az ingatlanok iránt. A szerb diaszpóra is erősen jelen van a projektben, de a belgrádi torony vásárlói közül a legtöbben valójában polgártársaink.”
Sokan vásárolnak lakást befektetésként. Leginkább készpénzért. Négy évvel ezelőtt a lakáshitelek pörögtek, most viszont nagyok a kamatok. Tavaly a lakások negyedét vették hitelből, ez öt százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. Vladimir Vasić, a Szerbiai Bankszövetség főtitkára: „Arra számítunk, hogy 2024-ben és 2025-ben a kamatok csökkenni fognak amiatt, hogy valószínűleg, remélhetőleg megáll az infláció, és megszűnik a korlátozó monetáris politika, azaz megjelenik valamiféle kiegyensúlyozott finanszírozási szemlélet, ez pedig alacsonyabb, kedvezőbb kamatokat jelent, és akkor ez újabb ciklust jelent az ingatlankereslet növekedésében. Ez a közgazdaságtan: emelkedés-zuhanás.”
A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint az ingatlanügyletek részesedése a bruttó hazai termékből 6,8 százalék, ez a háromszorosa annak, ami például a bányászatból megvalósul.
