Zsendülő fürtök az észak-bácskai homokdűnéken

A legkorábbi érésű szőlőfajta, a Csabagyöngye szedésével elkezdődött a szüret a Kárpát-medencében, és ezzel az északi féltekén is. A szüret java azonban majd augusztus végén, szeptember elején kezdődik.

A legkorábbi érésű Csabagyöngye szőlőből akár már szeptemberre lehetne bor, viszont itt az észak-bácskai homokvidéken, és általában Vajdaságban, már csak elvétve, falusi udvarokban, néhány tőkével található belőle, és csemegeszőlőként fogyasztják. Viszont a Csabagyöngyét követően az Irsai Olivér szüretelése fog elkezdődni, amely már szépen érik, és azt mondják, hogy az íze is nagyon finom, már most nagyon édes.

Ez pedig valójában a Csabagyöngye "gyermeke" - mondta Huppert László, hajdújárási borász.

- Tulajdonképpen abból lett a következő fajta, az Irsai Olivér, tehát a Pozsonyi Fehérből és a Csabagyöngyéből lett. Úgyhogy az a következő érés, tehát egy tíz nap múlva az megérik. Utána meg a Cserszegi Fűszeres, így tehát 20-a után szüretelünk.
- Ma megmérték a cukorfokot is?
- Igen, megmértük a Cserszegi Fűszeresnél, és meglepődtem, milyen magas, tehát 18 a cukorfok, és még az felmegy egy-két fokot, tehát meglesz a 20, aminek nagyon örülünk, a savak jól állnak, ami a sok esőnek köszönhető.

Később jön majd a Chardonnay és a Vörös Burgundi szüretelése, majd pedig a Malbec. Huppert Lászlónak egy hároméves, gyönyörűen fejlődő telepítése van ebből az állítása szerint ősmagyar vörös szőlőfajtából, amelyet a korabeli feljegyzések szerint a történelmi Magyarország mind a 64 vármegyéjében termesztettek. Később a filoxéra betegség miatt kipusztult, és áttelepítették Argentínába, majd pedig visszatelepítették az észak-bácskai homokvidékre. Hozzátette, kitűnő száraz bort készít belőle, mert nagyon jók a savai.

Katona Nándor királyhalmi szőlősgazda és bortermelő szerint a környéken régen is csak őshonos magyar fajtákat termesztettek, mint a Pirosmagyarka, Fehérmagyarka, Kadarka és a Kövidinka. Csabagyöngyét ő sem termeszt, Zalagyöngyét viszont igen.

„A Zalagyöngye azért érdekes, mert édesapám annak idején felfedezte, mint csemegeszőlőt, mert édes, nagyon kellemes íze van, és ráadásul bort is lehet csinálni belőle, és nem is akármilyen bort, érdekessége az, hogy nagyon ellenálló fajta, tehát nem kell sokat permetezni, továbbá fagyálló is.”

Időközben kitapasztalta, hogy a Zalagyöngye cukorfokát csak 19 fokig szabad felengedni, akkor kell elszűrni, hogy igazán jó bor legyen belőle, aminek a fogyasztása leginkább hideg téli estéken esik jól - tette hozzá. A Zalagyöngye szépen zsendül, színesedik, a szüret a tervek szerint három hét múlva kezdődhet, íze már most nagyon finom. A királyhalmi gazda Ezerjóból is érlel bort, amely egykor igen közkedvelt volt, mára már viszont a homokvidéken egyre kevesebb van belőle.