24 éve hallgatott el „A hang”

Tizenegy Grammy-, négy Golden Globe- és egy Oscar-díj. Más elismerések mellett ezeket is megkapta a szórakoztatóipar egyik legnagyobb alakja, Frank Sinatra. A 24 évvel ezelőtt ezen a napon elhunyt énekes, előadóművész az Elnöki Szabadság-érdemrend tulajdonosa is. Sinatra New Jersey, Hoboken negyedében látta meg a napvilágot 1915-ben. Az 1940-es években Elvis Presley berobbanása és a The Beatles megjelenése előtt ő tartotta lázban a fiatalságot.

Énekhangjával meghódította a közönséget. A filmvásznon és a kis képernyőn is óriási sikereket ért el. Legtöbben csak úgy ismerték, hogy: A hang, ami egész lényét jellemezte. A félezernél is több felvételéből 127 dala jutott az amerikai slágerlista top 20-as mezőnyébe. 70 jutott a top 10-be, 10 pedig első helyet ért el. Amikor 1940-ben a Billboard kiadta az első listáját a legnépszerűbb amerikai felvételekből, akkor Sinatra dala, az „I'll Never Smile Again" foglalta el a lista legmagasabb fokát.

A Szabadkai Magyar Rádióban korábban két közeli barátja is mesélt róla. Tom Dreesen komikus 13 évig lépett fel az „Öreg Kékszemű”-vel.

A nemrégiben elhunyt legendás rádiós műsorvezető, Sid Mark is mesélt a közös évtizedeikről.

Ha pedig fel szeretnék dobni a naplukat, íme pár felvétel a végére.

Elsőként a One For My Baby, amely a kávéházi alakok, bárzenészek himnusza lett.

Az egyik legbensőségesebb balladája az It Was A Very Good Year, amelyet a világhírű zongorista, Count Basie zenekarának kíséretében is előadott, Las Vegas egyik ismert kaszinójában.

A Bossa Nova stílus képviselőit is felkarolta. Tom Jobim is partnere volt, több felvételen is.

1984-ben pedig egyik legkedveltebb kollégája, a legendás zeneszerző, Quincy Jones felügyelte utolsó, 57. szólóalbumának felvételét.

Ivan Radovanović szerb újságíró mondta róla, hogy ő volt az első az egyenlők között.