75 éve a nagybecskereki kulturális élet szolgálatában

Az est első részében bemutatták az Országok változnak, kultúrák maradnak című könyvet, melynek az apropója az volt, hogy száz évvel ezelőtt, 1921-ben kezdte meg munkáját Nagybecskereken az utódállamokban először jóváhagyott magyar kulturális intézmény, a Torontálvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület.

Várady Tibor, társszerző: „Megpróbáltuk ezt valamiképpen egy monográfiába összehozni. Ebben sokat segített a Petőfi Magyar Művelődési Egyesület, a Fórum Kiadó, Jenovay Lajos, Virág Gábor és mások is. Nem voltunk biztosak abban, hogy az év végére összejön a könyv, de összejött. Így még a centenárium évében tudunk visszaemlékezni erre a tényleg nagyon érdekes és szinte már teljesen elfelejtett eseményre.”

A becskereki magyar közművelődési életnek ennél sokkal távolabbra nyúlik vissza a hagyománya. 1832 novemberétől vette kezdetét a város intézményes közművelődése, az első kaszinó megalapításával.

Németh Ferenc, társszerző: „Összefoglaltuk, tehát van egy rálátás a becskereki magyar közművelődési élet egészére. Ezen belül pedig a Magyar Közművelődési Egyesületre, amely sok szállal a nagybecskereki jeles Várady-családhoz kapcsolódik, mert dr. Várady Imre aktív szereplője volt annak, hogy 1921 márciusában az utódállamok közül elsőként itt nálunk alakulhatott meg Magyar Közművelődési Egyesület.”

A második világháború után is Nagybecskereken alakult meg Jugoszlávia első magyar
művelődési egyesülete, 1945. május 6-án, Vajdasági Magyar Művelődési Egyesület néven.

Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke: „Ha belegondolunk abba, hogy a Petőfi jogelődje illetőleg elődszervezete közvetlenül a második világháború után alakult meg. Tehát rögtön egy második világháború utáni lezárult trauma után. Akkor azt látjuk, hogy milyen szervezettséget jelent a nagybecskereki magyarság, milyen szervezettség az, ami jellemzi a nagybecskereki magyarságot.”

Az elmúlt időszakban sok akadályba ütközött a művelődési élet Nagybecskereken is. A
fiatalok elköltöztek, nem könnyű az utánpótlást biztosítani. Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke bizakodó a jövőt illetően: „Mindig ott volt az a szikra, amit a legszorgalmasabbak, legügyesebbek, nem engedtek kialudni és például a hétvégi óvodával, illetve a fiatal szülők ünnepi Mikulás, Luca, hasonló szokásaival odacsalogatva, csak sikerült fönntartani.”

A jubileum mindig jó alkalom az emlékezésre, de folytatásra és újrakezdésre is ösztönöz.

Jenovay Lajos, a nagybecskereki Petőfi MME elnöke: „Az elkövetkező 75 évre azt üzennénk, hogy őrizzük meg azt, amit elődeink megteremtettek, amit elődeink őriztek 75 évig és adjuk át az utókornak, hogy ők is élvezhessék és használhassák a Petőfi Művelődési Egyesületet az elkövetkező hét és fél évtizedben is.”

Az idei Petőfi-díjat Tabacski Edit könyvtáros vehette át. Az egyesület tagjain kívül felléptek a muzslyai műkedvelők, az Emmanuel kamarakórus, a Madách amatőrszínház tagjai, valamint a Sonja Marinković Általános Iskola szavalói. A Városi Népszínházban megtartott rendezvény vendégei között volt többek között Kaizinger Tibor, a Szabadkai Főkonzulátus első beosztott konzulja és Hajnal Jenő, a MNT elnöke.