Búgattyúzás, kukoricapuska, biccezés - egykor kedvelt játékok könyvbe kötve
A búgattyút, a kukorica-puskát, a biccezést és más, egykor kedvelt játékot is kipróbálhattak a fiatalok a péntek esti könyvbemutatón.
Tóth Glemba Klára szerző: „Ez a könyv idestova harminc-negyven év gyűjtőmunka eredménye, amely az eddigi szociográfiai kutatásomnak egyik részét képezi. Igyekeztem Közép-Bánátban összegyűjteni azokat a játékokat, játékszereket, amelyeket nem csak az elmúlt század gyermekei, hanem a 21. század gyermekei is még talán játszani tudják.”
Talán az utolsó pillanatokat ragadta meg a szerző, hogy megmentse a feledéstől Nagybecskerek, Muzslya, Szentmihály, Lukácsfalva, Erzsébetlak és Nezsény gyermekjátékait.
Szőke Anna szerkesztő: „Ki kellene szűrni belőle a szülőnek azokat, amelyeket ma is lehetne játszani, és szórakoztatóak lennének. Tulajdonképpen ez hiányzik legjobban a mai gyerekeknél, hogy a szülők sem tudnak már olyant nyújtani nekik, ami derűre keltené a kis világukat.”
A játékok közösséget építettek, az akkori játékvilág pedig sikerélményt adott a gyerekeknek - mondta Szőke Anna.
„Ma ez az egyik legnagyobb hiányunk, hogy a gyerekeinknek nincs sikerélménye. Mert az, ha van, akkor az is „szólóba” van. Tehát egymaga. A siker, az akkor érvényesül, ha többen megosztjuk azt, hogy énnekem most jó, és nem irigyek rám a társaim, mert én is fogok örülni az ő sikerüknek. És ezek a népi játékok erről szóltak.”
A könyv címe a gyermekláncfűből született, amiből több játékot is lehet készíteni, a koszorúfonástól az „ejtőernyősök” fújásáig.
Tóth Glemba Klára szerző: „A pápika pedig onnan ered, hogy ennek a növénynek a szárát négybe kell hasítani, és amikor megfordítva, a szájukba vették a gyerekek, akkor azt a mondókát mondták, hogy „pápika, pápika – göndörödj a számba”.”
A muzslyai Petőfi MME székházában megtartott könyvbemutatón tanítványaival fellépett Lelle József citeraművész.