Busóbemutató a VM4K-ban
Rosta Endre népi iparművésszel, a mohácsi Busóudvar igazgatójával dr. Silling Léda néprajzkutató beszélgetett. Az eseményen az iparművész saját készítésű busóálarcaiból is bemutatott néhányat. Elmondta, hogy a mohácsi busójárás a sokácok farsangi maszkos alakoskodásából ered, az első feljegyzések erről a népszokásról a 18. század végén keletkeztek, és az évszázadok során sokat változott. Horvát nyelven pokladénak nevezik, ami beöltözést, átváltozást, újjászületést jelent. A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján.
Rosta Endre népi iparművész: „A mohácsi busóálarcnak az a lényege, hogy egyetlen egy fából faragjuk meg, amely régebben fűzfából, most már újabban készülhet hársfából is. Sertés vagy marhavérrel festjük le, nálam ez már annyira nem igaz, mert most már két éve különböző festékeket használunk. Kipróbáltuk. Kos, kecske vagy tehén állati eredetű szarvakat teszünk rá. Egy álarcnak az elkészítése a mi műhelyünkben az olyan három napot vesz igénybe általában. Tehát Mohácson jelenleg olyan 2000 fölötti a busóknak a létszáma, ez olyan hetvenvalahány busócsoportot taglal magába.”