Élhető örökség – Népi építészet

Ennek érdekében szerveztek szimpóziumot Budapesten Élhető örökség – Népi építészeti konferencia címmel, amelynek keretében átadták a Vargha László-díjat is.

A népi építészet pusztulóban van, de vannak, akik elkötelezettek amellett, hogy megmentsék, a magyar kormány pedig támogatja ezt a törekvést - mondta Földváry Gábor az esemény megnyitóján. A magyar Miniszterelnökség miniszteri biztosa  kifejtette: „Nyilván évi másfél milliárd forintból minden házat, minden pajtát, minden színt nem lehet megmenteni, de meg lehet menteni egy hagyományt, értékeket, szerkezeteket, anyaghasználatot, egy szemléletet, egy falunak az összetartó közösségéről mesélő épületállományt.”

Tavaly kapta meg a Teleki László Alapítvány azt a megbízást a Miniszerelnökségtől, hogy megvalósítsa a Népi Építészeti Programot. Ennek érdekében több lépést is tettek már.

Diószegi László a Teleki László Alapítvány igazgatója: „Létrehoztunk egy online felületet, mert az a meggyőződésünk, hogy a modern technikának az alkalmazásával lehet ezt a feladatot megvalósítani és eljuttatni minden érdeklődőhöz a lehetőséget arra, hogy pályázatot nyújtson be, és kezelni a pályázatokat oly módon, hogy az sikeresen és jól megvalósuljon.”

Az esemény keretében díjakat is osztottak. Istvánfi Gyula, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének nyugalmazott tanszékvezetője Vargha László népi építészeti életműdíjban, a győri Hild József Építőipari Szakgimnázium alkotócsoportja pedig Vargha László népi építészeti ifjúsági díjban részesült.

A vajdasági falvak építészetének átalakulásáról Szilágyi Mária, újvidéki építész tartott előadást az eseményen. A bánáti és bácskai falvak huszadik századi, elsősorban második világháború utáni változásairól végzett kutatást.

Szilágyi Mária, építész, Újvidék: „Először megjelentek a kockaházak, majd az egyemeletes házak, és ezek szinte semmilyen módon nem követték a népi építészeti hagyományokat és nem tisztelték a népi építészet arányrendszerét, hanem teljesen megváltoztatták a faluképet.”

A témáról Kerner Gábor műemlékvédelmi szakmérnök, néprajzkutatóval közösen könyvet is írtak, amely tavaly jelent meg A szegedi nagytáj építészeti útmutatója címmel. A magyar–szerb kétnyelvű kiadványban azt vizsgálják, hogyan lehetne visszaállítani a faluképeket.