Kétszáz éve született a magyar költészet egyik legnagyobb alakja
Talpra magyar, hí a haza! – nincs magyar ember a Földön, akinek ezen sorokat hallva ne Petőfi Sándor jutna az eszébe. A költő ugyan közel ezer verset írt rövid élete során, ám kétségtelen, hogy a Nemzeti dal mind közül a legismertebb.
Petőfi Sándor 1823. január elsején Petrovics Sándorként látta meg a napvilágot Kiskőrösön felvidéki szlovák apa és szlovák származású anya gyermekeként, de mindig is magyarnak vallotta magát. Már egészen korán kitűnt a társai közül azzal, hogy szépen tudott fogalmazni, és már iskolai szerelmének is írt verset. Miután apja elszegényedett, a fiatal Sándor katonának állt, ám egy elhúzódó betegeskedés miatt leszerelték, és a további katonai szolgálat alól alkalmatlanság miatt felmentették. Az intézményes tanulás nehezen ment neki, de magánúton képezte magát, 1842-ben pedig első alkalommal nyomtatásban is megjelent egy költeménye, és Petőfi innen számította költői pályafutását. Ebben az évben változtatta meg nevét Petrovicsról Petőfire. Vándorszínésznek állt, de közben folyamatosan jelentek meg versei. Az 1840-es évek közepét Pesten töltötte újságíróként és szerkesztőként, ekkor ismerkedett meg későbbi feleségével Szendrey Júliával, és legnagyszerűbb verseit is ebben az időszakban írta, ám amikor már éppen kezdte úgy érezni, hogy élete révbe ért, kitört a forradalom.
1848-ban egész Európa forrongott, Petőfi Sándor március 13-án írta meg a Nemzeti dalt, másnap összeállították a 12 pontot, 15-én pedig megérkezett a bécsi forradalom híre, amire a pestieken is kitört a forradalmi láz. Petőfi a márciusi ifjak vezéreként az események élére állt, nagy szerepe volt abban, hogy ma hogyan emlékezünk az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra. A szabadságharcban katonaként vett részt, és 1849. július 31-én harc közben vesztette életét, de mivel holtestét nem találták meg, különböző történetek születtek eltűnéséről. Ez utóbbi eset is csak növelte a Petőfi körüli mítoszt, de bárhogyan is történt, manapság a legnagyobb magyar költőnek nevezik Petőfi Sándort, verseit pedig a gyerekek már óvodában tanulják, egészen komoly költeményei pedig tudományos kutatások tárgyai a mai napig.
Lovas Ildikó, vezető, Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ: „Az, amit a költészetben csinált, az egyszerűen olyan mértékben modern, olyan mértékben szól a jelenről, hogy mindenről, amiről mi beszélni akarunk, a teremtett világról, a környezetről, akárhonnan közelítek, a legadekvátabb, legmodernebb kifejezéseket használva, mindenben megtalálhatjuk Petőfit.”
A költőfejedelem előtt tisztelegve döntött úgy a Magyar Országgyűlés, hogy a 2022-es és a 2023-as évet Petőfi Sándor emlékévvé nyilvánítja. Az emlékévnek pedig vajdasági eseményei is lesznek, az itteni rendezvénysorozat címe Mozdulj! Petőfi!. Ennek keretében egyebek mellett konferenciákat, kisfilmeket, könyveket mutatnak be, de a Petőfi nevét viselő iskolák és művelődési intézmények találkozóját is megszervezik, illetve pályázatot hirdettek Vajdaságban élő és alkotó költők és írók számára újragondolt Petőfi-versek elkészítésére.
