A legjobb népmesemondók mérettettek meg Zentán
A selejtezőket Vajdaság öt meseműhelyében szervezték meg, míg a döntő Zentán volt.
Összesen 127 jelentkező vett részt a versenyen, ahol öt korcsoporton belül: óvodás, kisiskolás, felsős, középiskolás és felnőtt kategóriában jelentkezhettek az előadók.
Dér Anna Keviből érkezett és A bugyuta ember című népmesével készült. „Számomra az az érdekes, hogy amikor belenézek és látom, hogy jé, ez más számára mennyire unalmas, de nekem érdekes lehet, mert sok fiatal érdektelennek tartja a meséket, de én nagyon szeretem.”
Czegledi Rudolf zentai polgármester köszöntője után a rendezvény főszervezői, Baráth Hajnal Anna és Juhász Lassú Kornélia átadták a vetélkedősorozathoz kapcsolódó meseillusztráció pályázat díjait.
Juhász Lassú Kornélia elmondta: „Értékromboló világról beszélünk, sajnos, egyre többször és egyre több alkalommal. Viszont azt gondolom, hogy a mai nap, a mai zentai mesemondóverseny döntőjén be fogjuk bizonyítani, hogy mi egy értékteremtő világot tudunk felmutatni, bemutatni nemcsak azoknak, akik ismerik a meséket, hanem mindenkinek.”
A nagy érdeklődés azt tükrözi vissza, hogy nagyon gazdag a vajdasági népmesekincs - hangsúlyozta Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke.
„Sokan gondolják azt, hogy a magyar kultúra alapja, illetve magja a népmese. A szűkebb, a tágabb, illetve a helybeli, régióbeli népmesék magukon hordozzák mindazokat az értékeket, amelyek a magyarságra jellemzőek, mint amilyen a tettrekészség, a bátorság, a segítőkészség. Éppen ezért fontos az, hogy a kisgyermekek egészen kicsi korban megismerjék a népmeséket, hogy elsajátítsák azokat, hiszen a népmese nagyban segíthet egy gyermeknek, hogy leküzdje a szorongását, a félelmeit, és hogy magába szívja a magyar nemzeti élettudatot.”
A Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyt egyébként 1994-ben a Durindó és a Gyöngyösbokréta kísérőrendezvényeként szervezték meg először. Az esemény megvalósítását a Magyar Kormány támogatta.