Mátyás király udvarába várják a világ magyarságát
A színdarab filmszerűen, hat kamerával lett felvéve.
Regisztrálni a budapesti Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház honlapján lehet.
MAGYAROK VIRTUÁLIS TALÁLKOZÁSA A SZÍNHÁZI VILÁGNAPON
Ezen a napon a világ valamennyi szegletében, e virtuális- és lelki híd segítségével összekapcsolódhatnak a földkerekség magyarjai, hogy érezzék egymás jelenlétét a világban, és felidézzék közös történelmünk különleges pillanatait.
EGY KÜLÖNLEGES ALKALOM
A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház a magyar történelem témáiból merített drámákat mutat be, így nem meglepő, hogy az idei színházi világnap alkalmából Pozsgai Zsolt MÁTYÁS ÉS JANUS című művére esett a választásuk. Az előadás Mátyás király és legkedvesebb barátja, szövetségese halálos vitájáról szól, egy olyan árulásról, amelynek okát történészek sora kutatja azóta is. Ezúttal a megoldás katartikus meglepetés...
MÁTYÁS ÉS JANUS
Pozsgai Zsolt múltidéző darabját 2019 szeptemberében mutatta be először a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház, a Pozsonyi úti Altemplom felújított színpadán. Magyarország, 1472. Mátyás király rég látott hatalommá növeli az országot... és ekkor váratlanul kitör egy lázadás. Árulások sorozata. Janus Pannonius, a király egyik legkedvesebb barátja és Vitéz János, aki Mátyás nevelője volt – szövetkeznek ellene, és egy lengyel gyereket kívánnak a trónra ültetni. A király döbbenten áll két, addig leghűségesebb emberének árulása előtt. MIÉRT? Nyomozni kezd, miközben üldöznie kell Janus Pannoniust, az akkor már püspök költőt, és egy képzeletbeli postakocsi állomáson éri utol, ahol megtörténik a szenvedélyes vita. Az árulás, a felkelés oka kiderül.... s ez óriási meglepetés Mátyásnak.... és a nézőnek.
ÁRULÁS ÉS MEGBOCSÁTÁS
Vitéz János elfogása és gyámság alá helyezése után a király első dolga, hogy Pécsre utazzon, személyesen találkozzon egykori barátjával, pártfogoltjával, Janus Pannoniusszal és maga járjon utána a valódi okoknak. Mire Mátyás megérkezik, Janus már újabb menekülés során Medvevárott öngyilkosságot követ el. Az uralkodó az úton átélt találkozások hatására megbocsátja az árulást. A drámának két alapvető síkja van. Az egyik fő vonal Mátyás érkezése. Az úti állomások, melyek során sok mindenkivel találkozik. Így: indulása, amikor Vitéz János érseket gyámság alá helyezi, és ezzel kivívja a főpap átkát. Az elhatározás, hogy elindul Pécsre. Találkozása út közben Kázmér lengyel herceggel, akit az összeesküvők helyette hívtak volna a magyar trónra. Kázmér Litvánia felé menekül Pécsről, Janustól, Mátyás emberei fogják el, és vezetik a király elé Dunaföldvár várában, itt találkozik tehát Mátyás a helyére kiszemelt herceggel. A találkozás után Mátyás elengedi a herceget, aki megismerve ellenfele valódi nagyságát és természetét, önként lemond a további követelésekről. Összeesküvést szőtt a király ellen, ő afféle megtért „Kentként" követi az uralkodót. A másik fő szál a pécsi püspökség, a bazilika, a püspöki szállás, ahol Janus először nagy önbizalommal, látszólag lelkiekben felvértezve várja a királyt, és családjával, ágyasával és másokkal való jeleneteiben egyre inkább szembesül a veszéllyel. És azzal, mit tett ő valójában azzal, hogy Mátyás ellen fordult, és megtagadta korábbi hitét és elkötelezettségét. Összeveszik szinte mindenkivel, ágyasát, aki szembefordul vele, eltaszítja magától, húgát, aki viszont szeretné megérteni őt, vérig sérti és megalázza. Még anyja, Borbála is ellene fordul. Az első pécsi jelenetben még egy magabiztos Janus Pannoniusszal van dolgunk, aki a második felvonás második felére egy önmagát marcangoló, lelkében beteg emberré válik – és amikor ez a két szál egybefut, és Mátyás megérkezik Pécsre, a találkozásukon már Janus számára minden eldőlt. Hiába Mátyás minden szava, bocsánat, meggyőzése – Janus önmagának nem tud megbocsátani. És a püspök önmaga részére legszégyenletesebb halálnemet választja.
