Mi most a múltunkat építjük

Így fogalmazott Hajnal Jenő, az MNT elnöke, a Mi most a múltunkat építjük című konferencia megnyitóján. Kétnapos történelmi témájú szaktanácskozást szerveztek a Zentai Magyar Kamaraszínházban.

A Mi most a múltunkat építjük című tudományos szaktanácskozás egyik alapvető célja az volt, hogy tudatosítsák a vajdasági magyarságban, hogy a Délvidék történelme nem Trianontól számítódik. Éppen ezért a 19. századi történetírásról, és a történetírókról szólt a tanácskozás.

Az egykori délvidéki tudósemberek munkásságának az a jelentősége, hogy a korábbi események ne merüljenek a feledések homályába – emelte ki Hulló István, a Bácsország Honismereti Társaság elnöke: „Kell tudnunk az előzményeket, Bács-Bodrog Vármegye történetét, Torontál Vármegye történetét ahhoz, hogy itt Vajdaságban helyt tudjunk állni továbbra is.”

Debreczeni Bárány Ágoston volt Dél-Magyarország első történetírója a 19. században. Az ő munkásságát tárta fel Németh Ferenc, a Bácsország főszerkesztője, a szaktanácskozás társszervezője: „Azért volt reneszánsz lélek, mert a nagybecskereki Pleitz nyomdának a magyar korrektora is volt, mert népdalokat gyűjtött az 1830-as években, mert első bánsági színikritikusunk is volt, tehát sok mindennel foglalkozott, nyelvészettel is, a Pápai Páriz Szótárhoz készített egy pótlást, és német nyelvből is fordított könyveket.”

Ebben a témában korábban még nem volt szakmai tanácskozás a térségben, ezért is kiemelt jelentőségű az esemény – fogalmazott Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója: „Természetesen nem tudtunk a teljességre törekedni, de nagyon szeretnénk majd egy kiadványt megjelentetni szintén a 19. századi történetírás kapcsán, és abban reménykedünk, hogy azok a szerzők, azok a kutatók, akik most nem tudtak eljönni előadást tartani, azok esetleg ebbe a kötetbe becsatlakoznának, úgyhogy ezt mindenképpen hosszú távra tervezzük.”

Nagyon fontos, hogy minél több apró részletet közre adjunk azokból az időszakokból, amelyek a történelmi Magyarország meghatározói voltak. Hiszen kiváló tanítók, papok, szakemberek laktak ezen a vidéken – hangzott el az eseményen.

Mák Ferenc, társszervező, az irodalomtudományok doktora: „Úgy emlékezünk vissza az elődökre, ráadásul az 1914 előtti korszakra, vagyis a kiegyezést követő fél évszázadra, amikor a vidékünkön csodálatosan felvirágzott az oktatás, a kultúra, az irodalom, a történelemtudomány, lelkes művelői támadtak a tudományos életnek, tehát olyan teljesítmények kerültek az olvasók kezébe, amelyek ma is példamutatóak a számunkra.”

Köszöntő beszédében Hajnal Jenő emlékeztetett, múltunk nem 1918-ban kezdődött. Az elmúlt időszakban pedig szinte kizárólag ezzel az időszakkal foglalkozott a vajdasági magyar értelmiség – tette hozzá az MNT elnöke: „Jól tudjuk, hogy ezeréves múltunk van, és ennek a múltnak a 19. századi időszaka határozta meg, hogy miként alakult a jövőnk a 20. században, és hogyan, miként formálódhat a 21. századunk.”

A tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia Domus intézményi pályázata támogatásával a Bácsország Vajdasági Honismereti Szemle, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Nemzeti Tanács szervezte.