Monodrámák az óbecsei Városi Színházban
A versenyprogram egyetlen magyar nyelvű produkciója Budapestről érkezett.
Szokatlan színházi kísérletet láthatott a közönség szombaton délután az óbecsei Városi Színházban. Az Én, Iphigénia című előadásban két rendező és egy rendezőpáros egyéni víziójában követhetjük végig ugyanazt a történetet, mindig más és más perspektívából. A szöveget Závada Péter költő kifejezetten Eke Angélának írta a színésznő saját családtörténetéből. A budapesti művésznő először állt színpadra monodrámával.
Eke Angéla, színésznő, Budapest: „Megtapasztalni, hogy egyedül vagy a színpadon, az egyrészt valami dermesztő színészileg, ugyanakkor egy olyan nagy tapasztalattal, egy olyan nagy erővel ér fel, hogy ha az ember meg tudja ugrani ezeket a bizonyos lépcsőfokokat, azt hiszem, többet lehet belőle tanulni, mint bármi másból.”
A szerdán kezdődött monodráma fesztivál négy napja alatt hét produkciót láthatott a közönség és a zsűri is.
Balázs Áron, színművész, Újvidék: „Nagyon széles skálája van ennek az előadásnak, láthattunk itt Beckettet is, amire ma már azt mondjuk, hogy klasszikus, de van nagyon sok önálló projekt, vagyis az alkotó maga írta, rendezte és játszik benne. A korosztály között vannak fiatalabbak is, pályakezdők, vannak, akik már régóta a pályán vannak, és ezért elég különböző típusú és érzelmi világot képviselő előadások.”
A mostani volt sorrendben a 10. BE: FEMON. Az idei fesztiválra összesen 26 monodráma jelentkezett.
Zdravko Petrović, igazgató, Városi Színház, Óbecse: „Egy igazán tekintélyes fesztivál lett, erről tanúskodik az érdeklődők nagy száma, akik beadják a jelentkezésüket. Ahogy már említettem valahol, az idén minden egykori jugoszláv tagköztársaságból jelentkeztek, több monodráma Magyarországról, Németországból, Ukrajnából, tehát a fesztiválnak híre ment.”
A zsűri a legjobb előadásnak Marija Medenica Neodustajanje című előadását nyilvánította, különdíjban pedig Sanja Milardović részesült Mala čuda című produkciójáért.