Népzenész utánpótlás Tornyoson
Az órákon használt hangszereket az egyesület biztosítja. Pályázatok útján igyekeznek bővíteni a készletet, legutóbb egy nagybőgőt sikerült megvásárolniuk.
A tornyosi népzenei oktatáson csaknem 20 helybéli vesz részt, akik a vonós hangszereken kívül citerán, tamburán és pásztorfurulyán tanulhatnak. Burány András a brácsát választotta:
„– Miért pont ezt a hangszert választottad?
– Mert tetszett, hogy három húros, és én nagyon szeretek rajta játszani.”
Miklós Miklós már több mint 10 éve játszik hegedűn. Elmondta, örül, hogy szülőfalujában képezheti magát: „Amikor először hallottam róla, akkor nagyon megörültem, mivel régóta szerettem volna, ha itt, a saját településemen foglalkozhatok a népzenével. Nagy örömmel beleálltam ebbe az egészbe, és hétről hétre csináljuk és dolgozunk, és szépen fejlődünk, úgy gondolom.”
Az oktatáson nemcsak fiatalok, de idősebbek is részt vesznek, köztük Miklós édesapja, László, aki nagybőgőn tanul: „A fiammal, aki hegedűn játszik, szeretnénk egy triót létrehozni, hegedű, brácsa, bőgő. Ahhoz, hogy egy népzenei produkciót össze tudjunk hozni, ez a minimális létszám. Bevállaltam, hogy megpróbálom valamilyen szinten ezt a bőgőzést elsajátítani, hogy a trió létrejöjjön.”
A népzenei oktatásnál a VMMI biztosítja az oktatókat, míg az egyesület a hangszereket. A közelmúltban egy új nagybőgőt is sikerült megvásárolni a magyarországi Csoóri Sándor Alap támogatásával.
Tóth Ugyonka Frigyes, elnök, Ady Endre Művelődési Egyesület, Tornyos: „Azért döntöttünk emellett, mert ez nem egy olcsó hangszer, hegedűt vagy egy brácsát azt könnyebben meg bír venni egy tanuló, egy ilyen hangszert viszont már egyesületi szinten érdemes megvenni.”
Az oktatást hétfőtől csütörtökig, a járványügyi szabályokat tiszteletben tartva szervezik meg.