A „senki” szigete
Az érdeklődők a 22 éves Kalinka Tamást ismerhették meg, aki Kengyia-szigetén él elvonulva a külvilágtól. Áram, vezetékes víz nélkül telnek a mindennapjai. Halászattal, pákászattal és kertészkedéssel foglalkozik, miközben egyetemre jár. Arra is fény derült, hogy mikor is járt először a szigeten.
Kalinka Tamás, Kengyia-sziget lakója: „Most már földhidak és töltések kötik össze a szárazfölddel, szóval már nem igazi sziget. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy felmenőimnek, dédszüleimnek, nagyszüleimnek köszönhetően lehetőségem volt arra, hogy gyerekkorom jelentős részét itt éljem. Mindig is ez volt az az életforma, ami a leginkább közel állt hozzám, és most igyekszem ennek minden pillanatát megélni.”