Szegeden indult az emlékév
A szegedi Dómban tartott ünnepi megemlékező misével nyitották meg a Mátyás király-emlékévet. 1458-ban Szegeden írták alá az egyezményt a magyar főnemesek. Kiss-Rigó László, püspök, Szeged-Csanádi Egyházmegye: „560 éve, pontosan napra, január 12-én, itt Szegeden hozták tető alá azt a megállapodást, egyezményt, amelyet be is tartottak, és amelynek következtében később megválasztották Mátyást királynak.”
A mise után a Dóm téren korhű ruházatban, korabeli fegyverekkel adtak díszsortüzet a hagyományőrzők. Magyar Attila, az Emese Várispánság vezetője: „A XV. században már, tehát Mátyás királyunk korában is nagyon elterjedtek mind az ágyúk, mind pedig ezek a kézi ágyúk, ezek a muskéták. Érdekes módon a huszitáktól terjedt el ezeknek a használata, ostromfegyverként, csatafegyverként, és rendkívül eredményesen használták.”
A Mátyás király-emlékévben több, az uralkodóhoz köthető magyar és határon túli városban is tartanak majd rendezvényeket. A legfontosabbnak a fiatal nemzedékek megszólítását tartják a szervezők. Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár: „Tanulmányi versenyt indítunk el gyerekek, fiatalok számára, és remélem, hogy mivel Mátyás a népmeséknek, mondáknak, balladáknak az egyik kiemelt hőse a mai napig, ezért minél több fiatalt és gyermeket tudunk megszólítani ebben az évben.”
A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkársága összesen 150 millió forintot különített el az emlékév programjainak megvalósítására.
