Tóth Péter Pál Számvetés portréfilmje nyerte a Memento fődíját
Átadták a Memento Rendszerváltó Dokumentum-és Történelmi Filmek Fesztiváljának díjait. Az eseményt első alkalommal szervezték meg Vajdaságban. Zentán négy napon át 31 kárpát-medencei magyar alkotást tekinthettek meg az érdeklődők. A diákzsűri első díját a kollégánk, Kozma Zoltán által szerkesztett és rendezett Megbocsájtani igen, feledni nem című dokumentumfilm érdemelte ki.
A szakmai zsűri díjai mellett 5 tagú diákzsűri is értékelte az alkotásokat. A fiataloktól az első díjat kollégánk, Kozma Zoltán Megbocsájtani igen, feledni nem című alkotása érdemelte ki. A díjátadón a diákzsűri tagja úgy fogalmazott: ez volt az a film, amelyet végig könnyes szemmel tudott csak megnézni és nagy hatással volt a fiatalokra.
Kozma Zoltán, szerkesztő-rendező: „Nagyon örülök ennek a díjnak, azért örülök, mert fiataloktól kaptam, azoktól a fiataloktól, a diákzsűritől, akik őszinte érdeklődéssel figyelték ezt a filmet és az egész fesztivált. Én nagyon örülök neki pont ez miatt, és ki szeretném emelni, hogy nemcsak én érdemlem ezt a díjat, hanem az egész Pannon Televízió stábja, az operatőrök, a vágók, mindenki, aki ezt lehetővé tette.”
A szakmai zsűri első díját Kisberk Szabolcs A vérösvény című dokumentumfilmje nyerte el, melynek témája a rendszerváltás utáni apokaliptikus alvilágot jeleníti meg. „Ez a díj nagyon nagy megtiszteltetés, én bevallom őszintén, hogy nem számítottam rá, hogy az első díjat kapja a film. Ez egy olyan film, amely a kilencvenes évek alvilágával foglalkozik, illetve az alvilág és a politika összefonódásával. Ezért is említettem a színpadon, hogy például a díszbemutatójára sokan jelezték, hogy nem mernek eljönni, tehát ez egy elég kényes téma.”
A zsűri döntése alapján a Filmfesztivál fődíját Tóth Péter Pál Számvetés című egyedi hangvételű portréfilmje érdemelte ki. Gulyás Gyula, a zsűri elnöke: „Különböző szempontok voltak, ugyebár az volt meghirdetve, hogy a fókuszban a rendszerváltás van, és mi is erre próbáltunk fókuszálni. Nyilvánvaló és kétségtelen, hogy a történelmi filmek között is sok értékes alkotás volt. Ugyanakkor az is biztos, hogy történelmi filmből ennél lényegesen nagyobb merítés is elképzelhető lett volna.”
A rendezvényt hagyományteremtő szándékkal hozták létre és évente szeretnék megtartani, folyamatosan bővítve a határon túli területekkel. Farkas György, fesztiváligazgató: „A dokumentumfilmek nem sok embert érdekelnek, ezért nem számítottam nagy közönségre. Sőt, arra számítottam, hogy lesznek filmek, ahol egy ember sincs bent. Ehhez képest száz százalékosan elégedett vagyok, és leginkább ami tetszik, hogy az első naphoz képest az utolsó nappal összehasonlítva azt látom, hogy a néző nézőt hozott.”
A fesztiválra idén meghívásos alapon válogatták a filmeket, jövőre viszont nevezhetnek is az alkotók.